Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

221 római katolikus, 1 református és 1 ágostai hitvallású evangélikus. A község vezetője Galambos István községi bíró. Huszonöt holdon felüli birtokosok száma 3, a község területén egyetlen önálló iparos él. Története: Gombosszeg valamikor a Gombos nemesi család tulajdona volt, ennek leszármazottai képezik a község mai törzs lakosságát is. Idegen családok csak a legutóbbi száz évben telepedtek le a községben. GOSZTOLA. Kisközség az alsólendvai járásban. Területe 1204 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 157, 1920ban 193, 1934-ben 216. Valamennyien magyar ós római katolikus vallású. A község vezetője Varga Pál községi bíró. ' k ; A tankötelesek oktatását a Centihegygosztolai közös római katolikus elemi népiskola látja el. A község határában gróf Andrássy Sándornak van nagykiterjedésű birtoka. GUTORFÖLDE. Kisközség a novai járásban. Területe 2415 katasztrális tiold, 720 négyszögöl. Színmagyar lakosságának 99 százaléka római katolikus, 0.75 százaléka izraelita, 0.25 százaléka evangélikus református. A népesedés az utolsó negyedszázadban jelentekenyen emelkedik. 1910-ben 850 lakosa volt a községnek, 1920-ban már 1019, míg 1934 ben ez a szám 1046-ra növekedett. Gutorfölde régi nemesi község, 1907 ota van jegyzősége. A község vezetője Simonffy János körjegyző és Mátay Lajos bíró. A katolikus hívek lelkipásztora Farkas József helyi káplán. A községi elemi népiskolában két tanerő látja el a népoktatást. Gutorföldének van posta és táviró hivatala, tejszövetkezete ós az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókja is működik a községben. Gőzfürész és gőztéglagyár van üzemben, a 25 holdon felüli birtokosok száma 8, az önálló iparosoké 19, a kereskedő ké 4. A Mátay ós Czigány-család innen veszi előneveit. A középkorban sokáig a Zichyek birtoka. 1548-ban Zichy Ráfael új királyi adományt vesz Gutorföldére. Egy 1597-ből kelt oklevél tanúsága szerint Zichy Mihály gyermekei: Ferenc és Katalin a község birtokosi- , ! ' i GYENESDIÁS. Kisközség a keszthelyi járásban. Területe 3210 katasztrális hold. Gyenes és Diás valamikor két község volt. Az 1800-as évek végén egyesült és alakult körjegyzőséggé. Gyenesdiás a keszthelyi hegység szőlői között terül el, a Balatonhoz közel és ennek köszönheti az utóbbi időben mutatkozó nagyarányú fejlődését. Lakosainak száma 1910-ben 1272 volt, 1920-ban már 1313, 1934-ben pedig 1330. Három német és egy tót anyanyelvű kivételével valamennyien magyarok. A község vezetője Szalay iLászló körjegyző és Bokor István községi bíró. A lakosok felekezeti megoszlása: római katolikus 1300, evangélikus református 2, ágostai evangélikus 14, izraelita 6, egyéb 8. A katolikus hívek lelkipásztora a tőszomszédságban lévő megyeszékhelyen Keszthelyen székelő Stefaics Aladár apátplébános. Községi elemi népiskolájában két tanító működik. Levente Egyesület és Polgári Lövész egylet van a községben. Herceg Festetics György hatalmas birtoka e község határának is jórészét lefoglalja. Kivüle egy 25 holdon felüli birtokos és két 5 holdas szőlőbirtokos van a köizségben. Az önálló iparosok özáma 20, a kereskedőké 2. Gyenesdiáson a Balaton-kultúszt két nagyráhivatott egyesület is ápolja. Ezek egyika a Gyenesdiási Balatonfürdő Egyesület, melynek elnöke Tirczka Károly ny. tábornok, a másik pedig a Gyenesi Balatonfürdő Egyesület, elnöke Gebauer Béla dr. MÁV főfelügyelő. A két egyesület tevékenységének az érdeme elsősorban, hogy Gyenesdiás újabban, mint balatoni fürdőhely kezd divatba jönni. A fürdővendégek elszállásolá sára modern szálloda ós ötvennyolc nyaralóház épült, de a további építkezések mégj folynak.