Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése

210 lével. A felekezetek szerinti megoszlás a következő képet mutatja : római katolikus 1144, evangélikus református 40, ágostai hit vallású evangélikus 13, izraelita 14. Csesztreg történetét nagy alapossággal es ízes magyarsággal megírta Feisz László kör jegyző. : , Román stilben épült templomát Dorfmeister István freskói díszítik. A templom védszentjét, Szent Móricot ábrázoló oltárképet a szentélyt is restauráló Storno Ferenc soproni művész festette < 1905-ben. A jelen-, legi plébános Holzédl Henrik, káplánja Süle Antal. Iskolája többszáz éves múltra tekinthet vissza, jelenleg két épületben három tanerővel működik. Ma már alig van a község1 ben egy-két írni-olvasni nem tudó, az is csak a régi öregemberek közül. A római katolikus jellegű népiskola fenntartója Csesztreg község, mint jogi testület. Közegészségügy terén a helyzet kielégítő. Körorvosa Venczel István dr., kívüle a nyugalmazott körorvos, Nagy Lajos dr. is folytat magánorvosi praxist. Gyógyszertára 1913 óta van. A község lakosainak legfontosabb kereseti forrása az állattenyésztés. A marha-, és sertéstenyésztésen kívül újabban erős fellendülésnek indult a lótenyésztés is. Öt országos és kirakodó és állatvásárja van. A január 19, május 16, október 31-iki vásárokat királyi privilégium adta, a március 10 és augusztus 25-iki vásárok pedigl miniszteri rendeleten alapulnak. • CSOBÁNC. Díszeihez tartozó puszta a tapolcai járásban. Az egykori község a híres csobánci szigethegy alatt terült el. A hegy tetején áll a Gyulafiak régi, omladozó várkastélyának festői romja. A hegyről gyönyörű kilátás nyilik a Balatonra, Szigliget váromladékára, a sümegi puszta várra. A vár hajdan erős bástyákkal volt körülvéve, melyek egyrésze Gyulakeszi felől még ma is látható, északon és délen azonban már csak egy-egy bálványoszlop meredezik. Az elvadult kastélykertben ma is valóságos orgona-erdő díszlik. Csobáncon nincs iható víz, a szomszéd községből, Díszeiből hordják tartályokban. A csobánciakat csúfolják is községük eme természeti fogyatékossága miatt és kitalálták a bosszantásukra, hogy a csobánci kutyák is átjárnak Díszeibe a szomjukat oltani, mire azonban hazaérnek, újra megszomjaznak, tehát ismét visszafutnak. Innen származik az e vidéken dívó szólásmondás.: «Lót fut, mint a csobánci kutya». Csobánc várát a kihalt rátóti gróf Gjulaffy-család bírta. Gyulaffy János 1528-ban élt. Unokája Kristóf 1640 szeptember 6-án kelt oklevélben kötelezi magát, hogy Csobánc várát és egyéb zalai és vasmegyei birtokait, ha abban haláláig nem háborgattátik, itélömester közben jötté vei végredele tileg kettéosztja s felerészét Gyulaffy VI. Lászlónak, ennek Katalin testvére, Zarka Pálné utódainak hagyományozza. 1613-ból és 1630-ból találunk még Csobáncot említő oklevelet. CSONKAHEGYHÁT. Kisközség a novai járásban. Területe 1145 katasztrális hold. A lakosok száma 1910-ben 414, 1920-baû 423, 1934-ben 488. Ebből 316 római katoli kus, 158 református., 8 ágostai hitv. evangé likus és 6 izraelita. Valamennyi magva/ anyanyelvű. A község vezetője Tuboly Aladár községi bíró és Ács Imre körjegyző. Ref. elemi népiskolája és postaügynöksége van. A községben Levente Egyesület és Polgári Lövészegylet működik. A 25 holdon felüli birtokosok száma 8, az önálló iparosoké 3, a kereskedőké 2. CSOPAK. Kisközség a balatonfüredi járásban. Területe 2719 katasztrális hold. A Nosztori-völgy szájában, a Balaton kö zelében, gyönyörű környezetben, szép, régi szőlők közepette, fejlődő fürdőhely. Eredetileg a tapolcai járáshoz tartozott. 1910-ben 399 lakosa volt, 1920-ban 406, 1934-ben pedig 481 volt a lélekszám. Két 'penzió, tizenöt nyaralóház van a községben. Évente mintegy száz állandó és kétszázötven át-» utazó vendég látogatja. A Csopakon való, nyaralást a múlt század utolsó harmadában Ranolder veszprémi püspök kezdeményezte, akinek itt díszes nyaralója volt. A Szenti