Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
211 József-forrás vize szénsavas, alkatikus gyógyvíz. Csopak falút IV. Kelemen pápa 1266-ban kelt apostoli levelében «Szupok» néven a Tihanyi apátság birtokaként említi. 1401-ben János eőrsi prépost Csopakon, (itt «Chopok»-nak van írva), levő szőlőjét az általa emelt székesegyház oltára javára ajándékozza. 1471-ben a veszprémi káptalan cserébe veszi «Chopak» helységben levő telkét Kádastóért a felsőeőrsi préposttól. A község lakosai három német anyanyelvű kivételével valamennyien magyarok. Felekezeti megoszlás: római katolikus384, evangélikus, református 89, görög katolikus 5, ágostai hitvallású evangélikus 3. A község vezetője: Kovács Lajos községi bíró és Timár József körjegyző. Római katolikus népiskola van a községben egy tanítóval. Gazdakör, önkéntes Tűzoltó Testület és Polgári Lövész Egylet van a községben. Három malom, tíz önálló iparos, egy kereskedő és egy Hangya szövetkezeti fiók van Csopakon. A veszprémi káptalannak, a csornai volt úrbéres közbirtokosságnak és egy magánosnak van a község határában huszonöt holdat meghaladó birtoka. Vasúti állomása van. CSÖDE. Kisközség a zalaegerszegi járásban. Te rülete 1843 katasztrális hold. Lakosainas ezáma 1910-ben 216, 1920-ban 234 és 1934 ben 262, mind magyar. Felekezeti meg oszlás tekintetében 64 százalék római kato likus, 34 százalék református, 2 százalék ág hitv. evangélikus A község vezetője: Fekete István bíió A község eredetileg jobbágytelepülés volt 6 herceg Esterházy családi birtokához tartó zott. Állami elemi iskolája van. Egyesületei. a Levente Egyesület, Polgári Lövészegylet és Tűzoltó Egyesület. A 25 holdon felüli birtokosok száma 8, önálló iparos egy van CSÖMÖDÉR. Kisközség a novai járásban. Területe 1292 katasztrális hold. Lakosainak száma 1910-ben 685, 1920-ban 742, 1934-ben pedig 852 magyar, ebből 844 római katolikus és 8 izraelita. A. község vezetője: Pommer Jenő. A köz.ségi iskolában ketten tanítanak. A római katolikus vallású hívek pasztorálását Major Gyula pápai esperes látja el. A. községnek magyar államvasuti vasút állomása és postahivatala van. Társadalmi és gazdasági jellegű egyesületei: A községi Mezőgazdasági Bizottság, önkéntes Tűzoltó Egyesület, Levente Egyesület és Polgári Lövészegylet. A község határa nagyrészt herceg Esterházy Pál hitbizományához tartozik, kívüle még két 25 holdon felüli birtokos van. Az önálló iparosok száma 11, kereskedőké 2. A község az egykori feljegyzések szerint 1770—1771 körül épült ki. A törökdúlás ide jén keletkeztek az első lakóházak s azóta fokozatosan fejlődött a köz^g a mai napig. CSÖRNYEFÖLD. Kisközség a letenyei járásban. Területe 3773 katasztrális hold. A lakosok száma 1084. Ebből római katolikus 107-2, 1 görög katolikus, 1 református, 2 ág. hitv. evangélikus, 8 izraelita. Három horvát kivételével a lakosság színmagyar. A község vezetője Tamás Károly községi bíró. Községi elemi iskolájában két tanerő működik. Egyesületei: Polgári Lövészegylet és Levente Egyesület. A község határának nagyrésze Esterházy hercegi hitbizomány, de báró Zichy Rubidó Ivánnak is nagykiterjedésű birtokai vannak a környéken. Története : A jelenlegi községről ninc^ feljegyzés, de valószínűnek kell tartani, nogy telepítés. A lakosság alighanem a Csörnveföld község határához tartozó; s a községtől északra feküdt régi Istvánd, Istvánfölde községből származik. Istvánd községről írott emlék 1503. évből van, amikor is a nagy tized-pörben ez a község is szerepelt. A község maga a zalai főesperességhez tartozó rigyászkéri tized kerülethez tartozott. (Holub: «Zalavármegye története a középkorban» I. 412.) Az 1550. évi összeírás szerint Szemnye, Istvánd, Szentmargitta, és Szentadrián a veszprémi egyházmegyéhez tartozó esperesi kerületben volt. (Egyháztört. emlékek a Hitújítás korából. V. 450.) 14*
