Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)
MÁSODIK RÉSZ - Zala vármegye községeinek történeti ismertetése
207 Egységesen római katolikus vallású magyar lakosainak száma 298. Közigazgatásilag Csömödérhez, egy házilag Gesztihez tartozik. A község a törökök kiűzése után alakult és lassú fejlődéssel érte el mai állapotát. Herceg Esterházy Pálnak van nagyobb birtoka, a többi a lakosság közt ősziig meg Egy tanerős római katolikus elemi iskolája van. önálló iparosa 2 van, kereskedője nincs. BÖRZÖNCE. Kisközség a nagykanizsai járásban. Területe 960 katasztrális hold. Lakóinak száma 1900-ban 310, jelenleg 371. Vallási és nemzetesiségi megoszlás nincs. Valamennyien római katolikus magyarok. Egy tanerős állami iskolája van közel 80 tankötelessel. , Huszoötn holdon felüli birtokosa van 2, önálló iparosa 4, kereskedője 1. BUCSÜSZENTLÁSZLÖ. Kisközség, azelőtt a letenyei, jelenleg a pacsai járásban. Területe 214 katasztrális! bold. Népessége 1900- óta 506-ról 736-ra emel kedett. Színmagyar lakóinak vallási meg oszlása: 99 százalék római katolikus és J százalék izraelita. A község a Ferencesek zárdájának 1690— 1710. évi építkezése alkalmával idetelepült iparosokból alakult Nemeshetés és Nemes sándorháza községek érintkező részén a zárda és a templom mellett. 1800. években községgé alakúit, de csak 1831-ben csatolják el Nemeshetés, Nemassándorháza és Pölöske községtől azt a földterületet, aholi már 200 éve feküdt a község. Szent Ferenc-rendi zárda és templom van a község területén. Élénk bucsújáróhely. Két tanerős elemi népiskolája van. Közigazgatása önálló. A katolikusság lelki vezére P. Gulyás Gellért, a község plébánosa. Aalakulásának megfelelően, a község ma is főleg iparral és kereskedelemmel foglalkozik. önálló pénzintézete is van: a Bucsúszentlászló és Vidéke Hitelszövetkezet, mint az OKH tagja, önálló iparosa van 32, kereskedője 4. BUCSÚTA. Kisközség £M letenyei járásban. Területe 2608 katasztrális hold. Lakóinak száma ingadozó. 1900-ban 623, 1920-ban 591, jelenleg 667 főből áll. Mind római katolikus magyarok. A község vezetője Adamics János községi bíró. Közigazgatásilag és egyházilag Bánokszentgyörgyhöz tartozik. Egy tanítót foglalkoztató községi elemi népiskolája van. Egyesületei : a Levente Egyesület és a Polgári Lövész Egylet szintén Bánokszentgyörgyhöz kapcsolódik. Herceg Esterházy Pál, volt úrbéres birtokosság, a község, mint jogi testület és két birtokos kezében van a föld nagyrésze. Kilenc önálló iparosa és egy kereskedője van. ' BUDAFA. Kisközség a zalamegyei járásban. JTerülete 611 katasztrális hold. Színmagyar lakóinak száma 364. Ebből római katolikus 99 százalék, izraelita 1 százalék. Közigazgatását dr. Pintér István körjegyző és Tornyos Sándor községi bíró vezeti. A hívek pásztorálását Csoknyai Ernő plébános végzi, aki a római katolikus elemi népiskola fenntartásáról is gondoskodik. A község igen fejlett kultúrális életet él. Levente Egyesülete, Polgári Lövész Egylete, Népművelési helyi bizottsága dr. Pintér István körjegyző vezetése alatt felöleli csaknem az egész lakosságot. Van még önkéntes Tűzoltó Egyesülete Lukács Lajos elnökkel az élén. önálló iparosa 7, kereskedője 1 van. CÜP. Kisközség az alsólendvaí járásban. Te rülete 463 katasztrális hold. Lakosainak száma 1920-ban 218 volt., 1934-ben 230. A lakosság színmagyar, felekezeti megoszlás tekintetében 99 százalék római katolikus, 1 százaléka ágostai evan • gélikus. A római katolikus hívek pásztorálását Halzedl Henrik csesztregi plébános látja el. Zalabaksával van közös iskolája. (Lásd ott.) A tankötelesek ide járnak át.
