Bodri László – Madarász Gyula – Zsadányi Oszkár: Zalavármegye ismertetője (1933)

MÁSODIK RÉSZ - Zalaegerszeg története

128 Zalaegerszeg keletkezése. Zalaegerszeg keletkezésének időpontjára vonatkozólag semmi biztos adatunk nincs. Bizonyosnak tekinthető azonban, hogy már az első Árpádok idejében volt itt állandó emberi település, niég pedig kétségkívül magyar eredetű. Dunántúl számos városáról mutatta már ki a településtörténetkutatás a német eredetet, amit a városkép kialakulása tanúsít. Zalaegerszeg, ellentétben a dombon keletkezett, német eredetű városokkal, völgyben, folyó közelében épült. Az első históriai adatunk 1247-ből való, maga a város azonban sokkal régibb, mert ebben az időben a városnak már kápolnája is •volt. Ennek javai felett rendelkezik ez az 1247-ben kelt oklevél'. Niemcsaik) a város, de a vár is állott már ebben az időben és bár egykorú följegyzések bizonyítják, hogy a város fallal volt körülvéve, a vár beyehetetlenségét mégsem a falaktól védettség biztosította, hanem a sáncokat minden oldalról körülölelő mocsaras ingovány, amely valósággal megközelíthetetlenné tette az erősséget. Az 1266-ból való másik adat szerint IV. Béla királyunk «Egurzug» nevű birtokát a «terra mandeu»-val, — ma mándiberek, — a veszr prémi kájptalannak adományozta. Bizonyos, hogy azon a helyen, ahol ma a város áll, már a tatárjárás előtt is volt egy, a Dunántúl egyéb vidékein is fönnállott mocsárvárakhoz hasonló erődítmény, amelynek oltalma al,á vonultak veszedelem idején a környék lakosai. A tatárjárás a várnak és a körülötte levő településnek a történetében kétségtelenül jelentős fordulópontot képez és valószínű, hogy IV. Béla a tatárok által felégetett falvakért akarta kárpótolni a veszprémi káptalant «Egurzug» adományozásával. A veszprémi káptalan nem marad soká a királyi adomány háborítatlan birtokában, mert 1293 szeptember 1-én Péter veszprémi kanonok már tiltakozni kényszerül Egerszeg elfoglalása és jogtalan birtoklása miatt a fejérvári káptalan előtt. A Zalában nagyhatalmú Kanizsai-család egyik tagja, Henrik, fia János, egyszérűen elvette a várat a veszprémi káptalantól. Az Árpádház kihalása utáni zavaros időkben sokáig vitás «Egurzeg» birtoka. A hosszadalmas pörösködésnek aztftán az a királyi dekrétum vet véget, amely ismét visszakebelezi azt a korona-jószágok közé. A Kanizsaiak azonban nem nyugszanak meg ebben a döntésben és 1389-ben mégis kivívják, hogy királyi adomány kép en ők birtokolhassák. Alig egy évre rá már megint a veszprémi káptalané, ezúttal azonban a Kanizsai-család hozzájárulásával, mert 1390-ben «cambium»-képen elcserélték azt más fekvőségekért. Ettől az időtől fogva azután 1777-ig meg is marad a veszprémi püspökség birtokában. A legrégibb térkép, amelyet Zalaegerszegről ismerünk, a tizenkilencedik század elejéről való, így a h aj dankor i város pontos fekvését nem ismerjük. Egy 1381 augusztus 24nén kelt oklevélben Bessenyő község felőli határai vannak leírva és ebben az okinányban már királyi faluként esik szó róla. A török hódoltság előtti időkből alig vannak adátaink. A városi levéltárban őrzött néhány oklevélből kitűnik, hogy bár a megye székhelye ebben az időben még Kapornak volt, mégis több ízben itt tartották a megyei közgyűléseket. Ez nyilván az akkori zavaros állapotokban leli magyarázatát. ;