Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Szobrok, emlékjelek, temetők

— 138 — magáévá tette az eszmét s 1904-ben bocsátotta ki az első felhívást a gyűjtésre. Gáspár Béla nagykanizsai újságíró 1 koronás adománya adott alapot arra, hogy a gyűjtőkedv lelkes becsvággyal folytatódjék. Először filléres alapon folyt a gyűjtés iskolásgyermekek és a szegény emberek adományaiból s a Magyar Paizs állandó agitációja tartotta ébren az érdeklődést. Népünnepélyek, felolvasások rendezésével is gyarapították a szoboralapot, különösen nagy sikert hozott az a történelmi élőképekkel élénkített előadás, amelyet özv. Bezerédy Lászlóné szül. Tarányi Ilona tartott Keszthelyen és Zalaegerszegen. Nagy lendületet adott az ügynek Batthyány Pál gróf akkori főispán támogatása is. 1907-ben megalakult a szoborbizottság^ amelynek élén Bosnyák Géza földbirtokos, országgyűlési képviselő, Thassy Gábor dr. megyei tiszti főorvos és Borbély György állottak. 1910-ben 25 ezer korona alappal megtartották a versenypályázatot. 17 fiatal szobrászművész versenyzett 18 művel. A bíráló bizottság a 6 legjobbnak itélt mű gazdáját újabb versenyre indította s ennek eredményeképpen Istók János nyerte el az elsőséget. Istóknak a vele kötött szerződés szerint 1914 őszéig kellett volna felállítani a szobrot 35 ezer koronáért. Közben azonban kitört a háború. Istók szobrász a háború előtti pénz feléből elkészítette a mellékalakokat. A főalak bronzszobrára azonban a háború után elértéktelenedett pénz miatt újra meg kellett indítani a gyüi'tést. Ez volt a gyűjtés sziszifuszi munkába. Mert mennél többet gyűjtöttek, annál kevesebbet ért a pénz a folytonos értékcsökkenés miatt. Borbély tanár kedvét azonban