Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Szobrok, emlékjelek, temetők

— 139 — még ez se csüggesztette. Most már a bronzanyagot is fáradhatatlan kitartással gyűjtötte régi pénzek, mozsarak, kilincsek stb. alakjában és zsákszámra szedte össze a beolvasztandó anyagot. Uj ötletet eszelt ki az «Aranykönyv»-vel, amellyel az adakozók önérzetére és hiúságára is akart hatni. Igazi eredmény azonban csak akkor mutatkozott, amikor végre elkövetkezett a pengő korszaka és a bizottság a vármegyéhez és a városhoz fordult segítségért. így jött össze két harmadrészben a. társada'mi adakozásból, egy harmad részben a vármegye és a város adományából az a közel 20 ezer pengő, amelyért aztán a bronzszobor is kikerült végre az öntőműhelyből. A mellékalakok már 1923-ban megérkeztek. A szobormű szállítását az államvasút díjmentesen teljesítette. 1930. októberében történt a fölállítás, az 1931. tavaszán való leleplezésre pedig országos ünnepséget készítettek elő. c) Hősök emlékoszlopa (Horthy téren). Zalaegerszeg 126 hősi halottjának, illetőleg eltűntjének neve van rá feljegyezve. 1922 augusztus 20-án volt a leleplezése. Marton Boldizsár reálgimnáziumi tanár készítette a fe'iratot, amely a következő: «A Hősöknek, kik elestek a véres mezőkön, Az Élők, kikben halhatatlan drága szellemük! Az elfelejtés — Ha'ál, az em'ékezés — Élet. Mi. sújtott magyarok, ezért ápoljuk emlékezeteteket s hívunk egyenkint magyar feltámadásra.» Az em'ékoszlop története a következő: A za'aegerszegi 6. honvédhuszárezred legénysége alkotta meg ezen emlékművet s amint a világháború folyamán az elesettekről hirek érkeztek, a neveket az oszlopra rávésték.