Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

— 10 — vezeklő ostor fekszik a földön. így van ábrázolva a plébániatemplom főoltárképén is. II. ZALAEGERSZEG TÖRTÉNETI MÚLTJA. A) A HAJDANI VÁROS. Zalaegerszeg települése magyar eredetre vall. A németek alapította városoktól eltérően, nem a dombos helyeken, hanem az alacsonyabb fekvésű, folyóhoz közelebb eső völgyben épült. A város neve a középkor különböző okleveleiben Egurzug, Egurzeg, Egerzeg alakban fordul elő. Első történelmi adatunk 1247-ből való, de kétségtelen, hogy a város korábbi alapítású. Ebben az évben már volt a városnak kápolnája, amelynek jövedelmei felett rendelkezik az emMtett oklevél. A XIII. században a Kaplony-nembeüek birtoka volt Egerszeg, majd a király tulajdona és végül 1389-ben a Kanizsai család kapta adományul. A Kanizsai családtól került csereképpen 1390-ben a veszprémi püspök tulajdonába és ettől fogva a szombathelyi püspökség alapításáig, 1777-ig annak birtokában is marad. A török hódoltság előtti időkből alig vannak adataink. A szórványosan fenmaradt cklcvelek említik, hogy a vármegye több ízben tartott itt közgyűléseket, hetivásárairól is megemlékeznek, amiket abban az időben hétfői nap tartottak. 1390-ben már van kőből épült temploma, 1440-es években már városként említik, amelynek plébánosa a XV. század végén jelentékeny szereoet tölt be, mint alesperes. Bár szórványosak az adatok, mégis azt látjuk belőlük, hogy Zalaegerszeg jelentőség-