Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg általános leirása

- g — Héviz — Keszthely között. Megvalósulás előtt áll a novai és letenyei postaautóbusz-járat be Göcsejbe. Autóközlekedésre alka'mas, gondozott közutak vezetnek Söjtör (Deák Ferenc szülőháza, 20 km) — Nagykanizsa (62) — Bak (13) — Héviz (50) — Keszthely (52) Zalabér (25) — Vasvár (búcsújáróhely, 46 km) — Szombathely (56) — Tűrje (premontrei préposti műemlék-templom, 31 km) Sümeg (Darnay Múzeum, 48 km) — Tapolca (tavasbarlang, 66 km) — Veszprém (113) — Székesfehérvár (159) — Budapest 225.5) — Zalalövő (római telep, 22 km) — Körmend (Batthyány hercegi kastély, 30 km), valamint Csácsbozsok — Búcsűszentlászló (búcsújáróhely, 14 km) felé. — Egerszeg fő állomása és az olai állomás között városi autóbuszjárat bonyolítja le a forgalmat. A város színei és címere. Zalaegerszeg város színeire és címerére vonatkozólag nincsenek biztos történeti adatok. A képviselőtestület határozatából kutatás folyt ugyan a veszprémi és szombathelyi káptalanok s a zalavári apátság, mint egykori hiteles helyek levéltáraiban, azonban megnyugtató eredmény nélkül. A város jelenleg a fehér-kék színt használja lobogóin, címernek pedig a bűnbánó Magdolnának, a plébániatemplom védőszentjének erőltetetten stilizált képét. A szent anácának van ábrázolva, keresztes kék ruhában, keresztes fehér gallérral és főkötővel, kezében a kenetet tartalmazó tégely. Jobbján, balján a zöld kerlben egy-egy vörösvirágos .rózsabokor. A címer eltér a városnak 1640-ből való pecsét, rajzától, amelyen Mária Magdolna csontokkal borított mező előterében látható, mellette