Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

— 20 — elmeosztállyal való kibővítése, ipartestületi székház, kórházkápolna. Megépült a városi villanytelep s lelkes öröm kisérte az eseményt, amikor először gyúltak ki a villanykörték és ívlámpák. (A villanyvilá­gítást egyébként már 1882-ben bemutatták Egerszegen az országos tűzoltóünnepély alkal­mával a Rosenkrantz-,kertben rendezett néj)­mulatságon.) A város 100 ezer koronás hozzá­járulásával kiépült a zalaegerszeg—zalalövői vasútvonal s ennek mentén Ola is állomást 'kapott. Az állatvásártér a Jánka-hegy aljáig* 'kinyújtatott, korlátokkal parcellázták és be­fásították. Árnyas allék létesültek a Jánka- és Egerszeghegy felé, újabb utcák nyíltak s a meglevők teljesen kiépültek. Feljegyzésre érdemes történeti tény, hogy a Fejérváry (darabont) kormány alatt, 1905­ben, 1906 elején folytatott nemzeti ellenállás idejében a város példaadóan hazafias maga­tartást tanúsított s a képviselőtestület a tiszt­viselőknek teljes kártalanítást biztosított arra az esetre, ha önérzetes viselkedésükből ki­folyólag felfüggesztés vagy elbocsátás érné őket. A világháború bizonytalan évei nem ked­veztek újabb tervek megvalósításának. — Keresztury József dr. ügyvéd vezette az ügyeket mint helyettes polgármester 1915-től 1918-ig, amikor aztán Czobor Mátyás megyei II. főjegyző került a város élére.A fő tevékenység ebben az időben a közellátás zavartalan biz­tosítására irányult, hogy az itthoni nyugalom támogassa a fronton küzdök kitartását. Hála Istennek, Egerszeg jól kiállotta ezt a próba­tételt is, gazdasági értelemben pedig gyara-

Next

/
Oldalképek
Tartalom