Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

— 21 — podott azáltal, hogy az állam itt helyezte el az egyik legnagyobb fogolytábort (a hatalmas barakkvárost a Fuchs és Grósz cég építette.) Hogy a város haladása iránti törekvés tnagasabb helyen is támogatásban részesült, abban érdeme volt a kerület országgyűlési képviselőinek, akiknek sorában szerepelt Trefort Ágoston kultuszminiszter is, a megye főispánjainak (köztük Svastics Benő, Jankovich Géza gróf, Ba'.ás Béla), alispánjainak (köztük Csertán Károly, Ärvay Lajos). Emlékeztető: 1883. augusztus végén zsidóellenes zavargások. Több halott és soksebesült lett az áldozat. — 1892. július 18-án óriási forgószél rongálta meg a váröst. «A végitélet előjátékának is beillett az az öt perc, mely alatt legkevesebb 100 ezer forint értékű vagyonunk megsemmisült» — írja az egykorú közgyűlési jegyzőkönyv. C) A TRIANON UTÁNI VÁROS. ^ A kommunizmus hónapjaiban az egerszegi polgárságnak is jogtalan üldözésekben volt része. A rémuralom letörésére szervezett ellenforradalmi akció résztvevői hazafias fellépésükért fogságot, megaláztatást és lelki gyötrelmeket szenvedtek. Legendába illő küzdelem éveit jelentette az 1919, 1920, 1921. esztendő, amikor a varosháza valóságos népgondozó hivatal volt. Ha az országos kenyérnyomor idejében itt aránylag kedvező viszonyokat is teremtett a hatóságok és a társadalom vállvetett munkája, annál inkább jajgatott a rettenetes lakásínség. A helyzet azonban aránylag rövid idő alatt megváltozott s a