Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

— 19 lakosság óriási áldozatot hozott a hely jövőjének biztosításáért. Csak magához a vasút létesítéséhez 115 ezer forinttal járult. Tekintélyes vagyont áldozott a katonaság idetelepítésére is. Az első polgármester alatt a város még teljesen a saját erejére támaszkodva építkezett, ezenkívül túlnyomórészben őt terhelte az iskolák fentartása, a tanszemélyzet fizetése, pedig közben az elemit hat, a polgári leányiskolát négy osztályúra kellett fejleszteni. A tanügyi kiadások az összes kiadásoknak 33 százalékát igényelték. Megingott tehát a háztartás pénzügyi egyensúlya és 1895-ben 850 iezer forintos kölcsön felvételére volt szükség. A pótadó, amely a «mezőváros» utolsó költségvetési esztendejében 30 százalék volt, 1896-ban 84 százalékra emelkedett. Ily körülmények között a varoskormányzás következő esztendeit Botfy Lajos (1896-1900), Várhidy Lajos (1900-1906), Korbai Károly dr. (1907-1915) polgármestersége alatt már a íszigorú takarékosság, a kellőleg beosztott gazdálkodás mellett a tartós, de lemérsékelt haladás jellemzi. A város erőfeszítéseihez sikerült az állami segítőkezet is megnyerni, így épült meg a millenium esztendejében a főgimnázium s államosítást nyert az elemi-, a polgári leány- és a felső kereskedelmi iskola. Építkezésbe fogtak az egyes hitközségek s ftiás közületek is. Ez évek alkotásai: a főforgalmi utcák járdáinak aszfaltozása, az átalakított és kibővített városháza, emeletes palota az alapítványi ispitaház helyén, új zsinagóga, evangélikus temp'om, csendőrpa'ota, törvényszéki fogházépület, állami polgári leányiskola, Katholikus Ház, a kórháznak