Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

— 18 — sân népesedett, amit az elemi iskolának rohamos túlnépesedése igazol. Ujabb és újabb tanítói állások rendszeresítése válik szükségessé. Az 1880-i népszámláláskor talált 5905 lélekszám tiz év múlva a duplájára emelkedett. Az előállott lakásszükségen gyors magánépítkezéssel segítettek. Igényesebb házak emelkedtek a zsuppos és fazsindelyes viskók helyén és akkor épült fel a Zalaegerszegi Takarékpénztár impozáns épülete is. Uj utcák nyíltak, a vízlevezetésre csatornák készültek, a járdákat tégla- vagy rostált kavicsburkolattal íátták el, sőt szórványosan az aszfalt is megjelent. Véget ért a megyegyűlésekre járó bizottsági tagok gúnyolódása, hogy Egerszegre jutni s itt szállást kapni nehezebb dolog, mint a kormánynak főispánt találni. Tervszerűen folyt az utak fásítása, akáccal telepítették be a Felsőerdő puszta térségeit, gyönyörű jegenyeallét létesítettek a Zala jobb partján és a fürdőhöz vezető úton. Kovács Károly első polgármester (1885—1895.) ügybuzgalma és fáradhatatlan tevékenysége izzott minden alkotásban. Azonban szabadabb mozgási lehetőséget, a kiadásokhoz pedig mindenekelőtt új jövedelmi forrásokat kellett nyítani. Ecélból 122 ezer forintért megvette a város a szombathelyi püspökségtől a helypénzszedési, tehát a vásárjogot s az összes és kizárólagos bor-, sör italmérési jogot, vagyis a regálét, amelyet a püspök nemesi birtokjogon gyakorolt. A regálé jog jó üzlet lett volna, ám a törvény azt nemsokára az államra ruházta s Egerszeg kártalanítás fejében alig kapott többet 102 ezer forintnál, azt is kötvényekben, amelyeknek eladásával aztán a kölcsöneit törlesztette. A