Pesthy Pál dr.: Zalaegerszeg multja és jelene : képekkel és a város térképével ellátott Utmutató. (1931)

Zalaegerszeg történeti múltja

I — 17 — csú város lett és közigazgatása is gyökeres változáson ment keresztül. Czinder István érdemes szűrszabó-mester viselte utoljára a. városbírói tisztet. A helyi érdekek s az anyagi jobblét felvirágoztatását két tényező alapította meg. Az egyik az, hogy a város egy lovasszázad katonaságot kapott, a másik, hogy szárnyvasút épült a Délivasút Zalaszentiván állomásához s hogy kiépült a boba—csáktornyai vasútvonal. Nagy ünnepnap volt az, amikor a gőzparipa először robogott be Zalaegerszegre. Sorozatos építkezések és beruházások történtek, hogy a város a múltak hibáit pótolja, hogy lépést tartson a korszerű haladás követelményeivel és hogy a jóval jelentékenyebb Kanizsa részéről elkívánt megyeszékhelyet magának biztosítsa. Honvéd lovassági laktanyát, fedett lovardát épített, amely egyike volt a legnagyobbaknak az akkori monarchiában, kétemeletes pénzügyi palotát, az időben mintaszerű elemi iskolát és ovodát emelt. A templomkerti és várkerti sétatéren kivül újabb üdülőhely is létesült a Baross Thiniszter nevéről elnevezett ligettel. Ide csinos nyári vendéglőt épített a varos, a rozzand fogadó helyébe pedig felépítette az Arany Bárány szálloda kétemeletes épület-kolosszusát Brenner János szombathelyi építész tervei szerint. Közben a vármegye is kibővítette a saját székházát azzal a szárnnyal, amelyben ma a levéltár és a főispáni hivatal van. — Bőséges munkaalkalom nyílt meg és a modem körkemencével fölszerelt városi téglagyvalósággal ontani kellett az anya/of^ hivatalnak várossá fejlődött Egerszeg/á^eJJ^ífb* 1887-ben Ola kisközség is egvesítte ^ * '