Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaszentgróti járás

Deák Jjeienc mezőgazdasági szakiskola A Deák Ferencről elnevezett kehidai m. kir. mezőgazdasági szakiskola életrehívása a legújabb időben történt, viszont Kehida története a legrégibb időbe nyúlik vissza, mert már 1232-ben az Árpádok korában is szerepel s az első birtoklására vonatkozó okmány Albert Károly király idejéből, 1322-ből származik. Két .mozzanat segítette elő az iskola létesítését. Az egyik annak felismerése volt, hogy Zala vármegye nagyszámú kisgazda közönségének hiányzik a gazdasági szakoktatást ellátó iskolája, a másik pedig az, hogy e felismeréssel körülbelül egyidőben, Kehidán az egykori Deák-birtok gazdát cserélt. Jó alkalom kínálkozott ezzel arra. hogy egyfelől az előbb említett hiány pótoltassék, másfelől a „haza bölcse" iránti kegyelet — egykori birtokának és lakóhelyének magasabb célok szolgálatába állításával — lerovassék. A Deák-családból Kehida első birtokosa Deák Ferenc nagyatyja, Deák Gábor volt. Deák Ferenc a zalamegyei Söjtörön született, de születése után nemsokára Kelhidára került és 1854-ig ott volt állandó lakóhelye. Atyja id. Deák Ferenc, majd Antal bátyja halála után a birtokot ő örökölte. 1854-ben megvált tőle, a vevő a a „legnagyobb magyar" gróf Széchenyi István volt. Róla a birtok Ödön fiára szállt, aki az 1880-as években adta el. 1911-ben újból gazdát cserélt a birtok, amikor a vevő gróf Károlyi Imre, a szomszédos zalaszentgróti uradalom tulajdonosa volt. Károlyi Imre gróf 1925-ben a birtoknak mintegy felét, részben vagyonváltság fejében, részben parcellázás útján a helybeli kisgazdáknak juttatta, a megmaradt részt pedig a majorral együtt eladta, de a vevő nem vehette birtokába, mert az előbb vázolt okok miatt az állam — az Országos Földbirtokrendező Bíróság 43.592—1925 számú végzése alapján — elővásárlási jogát gyakorolta. A m. kir. államkincstár részéről vevőként a m. kir. belügyminiszter vezetése alatt álló „Kivándorlási Alap" szerepelt. Mindjárt a vásárlásnál a cél is megjelöltetett, nevezetesen, hogy a birtokon mezőgazdasági szakoktatási intézményt kell létesíteni. A m. kir. földmívelésügyi miniszter a birtokot erre a célra előbb bérelte, majd vételárát a Kivándorlási Alapnak megtérítette és birtokába vette. A birtok területe az 1925. évi október 30-án kelt adásvételi szerződés alapján 440 kat. hold és 1317 négyszögöl, de alig egv hónap múlva a fizetési feltételekben az eladó javára nyújtott előnyök fejében, az azelőtt is a birtokhoz tartozott mintegy 39 kat. hold erdőtaggal szaporodott. A vételár ötezernyolcszázhuszonkilenc millió papírkorona volt, mely összeg háromszáznyolcvannyolcezerhatszáz aranykoronával, vagyis 466.320 pengővel egyenlő. Ez-a vételár csupán a birtokért (majorral és épületekkel) fizettetett, felszerelés nélkül. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 1925. évi november 29-én 444