Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaszentgróti járás

vette át a birtokot, azonnal felszerelést vásárolt és a gazdálkodást fennakadás nélkül folytatta. A birtokhoz tartozó majorban az épületek nagy része teljesen rossz karban volt, ezeket le kellett bontani. A megmaradt épületeket a szakiskola és a tangazdaság céljaira megfelelően átalakították, a hiányzókat pedig felépítették. Az építkezési és átalakítási munkák 1926. év őszén kezdődtek és 1927. év őszéig már annyira előrehaladtak, hogy a szakiskola (akkor még földimívesiskola) megnyílhatott és ezzel a birtok rendeltetésének átadatott. A haza bölcse iránti kegyeletből a m. kir. földmívelésiigyi miniszter 85.301. IX—1927. számú rendeletével az intézmény címét: m. kir. Deák Ferenc földmívesiskola, illetve utóbb Mezőgazdasági Szakiskola elnevezésben állapította meg. A Deák Ferenc mezőgazdasági szakiskola tangazdaságát képező birtok Zalamegyében, a Zala folyó alsó szakasza mentén, az úgynevezett Zalavölgyében, Kéhida község határában fekszik. Majorja a birtok északi oldalán, a község belterületén, községi belsőségek és szántók között terül el. Vasútállomása Kehida—Kustány, melyhez a majortól köves út vezet. A vasútállomás távolsága 1.2 kilométer. A birtok nagyrésze egy tagot alkot. Különálló rész a rét és az öt eidőtag. Területe az 1926 ban történt felmérés szerint 480 katasztrális hold. A gazdaság terepviszonyai teljesen egyenlőek a legtöbb zalamegyei gazdaság terepviszonyaival. A szántóföldből mintegy 100 kat. hold sík, a többi domboldal és fensík. Belsőség, faiskola, rét, fűztelep sík. A szőlő meredek domboldal, keleti és déli fekvéssel. Az erdő több tagból áll. nagyrészt vízmosásos, szakadékos hegyoldal. A talaj nagyobbrészt vályog. Van ezenkívül kevés kötött agyag és homok is. Gazdasági épületekkel a tangazdaság kellőképen el van látva. Uj tehénistállója a legújabb követelményeknek is megfelelő, higiénikus tejtermelésre alkalmas, padlásnélküli, felülvilágító ablakokkal és szabályozható szellőztetőkkel ellátott épület. Üj még: a takarmányelőkészítőt. fölötte rnagtárpadlásokat. víztartányt, szivattyúkat, villanyáramfejlesztőt és erőgépeket magábafoglaló épület, továbbá egy szénapajta és egy szekérszín. Az igásistálló, sertésól, baromfiól, továbbá a cselédlakás régi, de jókarban levő épületekből alakítattak át. A talaj- és éghajlati viszonyok a takarmány termelésére igen alkalmasak. Az értékesítési viszonyok az állatok és állati termékek értékesítésére viszonylag kedvezőek, ezért a növénytermelés szervezésénél olyan vetésforgók állíttattak be, melyek nagy állattartást tesznek lehetővé. A tenyészállatok közül a legnagyobb értéket a 40 darab tehénből álló szimentháli tehenészet képviseli, mely nagy tejelési átlagával, nagy testével, rendkívül erős csontozatával tűnik ki és az eladásra kerülő tenyészbikák és üszők révén Zalamegve szarvasmarhaállományát nagy mértékben javítja. Kiváló a mangalicasertéstenyésztése is. A szőlő, miután a tőkék nagy része kiöregedett és az 1928—29. év telén nagyrészt ki is fagvott. felújítás alatt áll, főleg csemegeszőlővel. amit a terület kiváló minőségben terem. .4 faiskola a Zalamegvében legjobban bevált gyümölcsöket termő nemes gyümölcsfacsemetéket állítja elő. 445