Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

Jiucakäz és a hatáckiiqazüá-fa^tzáq, A Muraköz elszakításának végrehajtására határkiigazítási bizottságot küldött ki az ántánt, hogy port hintsen a világ népeinek szemébe. A magyar államot képviselő bizottság akkor előterjesztette mindazokat a fontos körülményeket és érveket, melyek az erőszakos elszakítás ellen sorakoztak. Kolbenschlag Béla akkori alispán memorandumot nyujtott át a külügyminiszter megbízásából az ántánt-komissziónak, melyben tömören, megdönthetetlen, történelmi, helyrajzi, földrajzi, közgazdasági, néprajzi, vízrajzi, kulturális és mezőgazdasági érveket és igazságokat sorol fel a Muraköz elszakításának lehetetlenségéről. A jövő történetírása számára álljon itt a memorandumának bő kivonata, amely igazolni fogja 'mindenkoron azt az égbekiáltó igazságtalanságot, mely a gyászos trianoni országhatárokat ceruzával vonta meg a térképen, figyelmen kívül hagyva mindent, amit egy történelmi szerepet betöltő nemzet életereje, fennmaradása megkövetel. Álljanak itt csatasorban a lángoló betűk, melyek minden igazságuk mellett is gyengék voltak az emberi gonoszsággal, rosszakarattal szemben. A trianoni békeszerződés rendelkezései A magyar békeszerződés szerint Magyarország határai Zala vár megyét illetőleg a Szerb—Horvát—Szlovén állaimmal szemben a következőkép állapíttatnak meg: A határvonal a vasvármegyei Kotormány és Szomoróctól nyugatra a 319. és 291. felmérési pontokon át haladva délkelet felé a 209. felniérési pontig, kb. 3 km.-re Nemesnéptől nyugatra egy, a helyszínen megállapítandó vonalban húzódik, mely általában követi északon a nemesnépi, délen a kebelei medence határvonalát; innen dél-délkelet irányában, egy a Lendva folyón választandó pontig, a 265. felimérési ponttól délre; ezután egy a helyszínen megállapítandó vonal, amely Kebeleszentmárton, Zsitkóc, Göntérháza, Hidvég, Csente és Pince községektől keletre, Lendvajakabfa, Bödeháza, Gáborjánháza, Dedes és Lendvaújfalutól nyugatra húzódik; innen délkelet felé: a Lendva folyása (mentén) lefelé; azután a régi magyar-horvát határ találkozópontjáig, kb. 1500 m.-re felfelé a Gyékényes—kaproncai vasúti hídtól; azután a Dráva folyása. 61