Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

Ezen a békeszerződésben megjelölt határvonal szerint Zala vármegye délnyugati sarka a Dráva és Mura folyók között fekvő Mura köznek nevezett két terjedelmes járásból álló 783 négyzet km. terjedelmű terület, ímelv mindenkor az ország integráns része volt, Jugo szláviához tartoznék. A Muraköznek a jugoszlávok által történt megszállása Ez a terület 1918 december 24-én jutott idegen megszállás alá és a megszállás körülményei a következők voltak: Amikor 1918 október 31-én a horvát állam a tényleges forradalmi állapottal kilépett a magyar állam reális kötelékéből, néhány Zágrábban nevelkedett muraközi kezdeményezésére, a hivatalos Horvátország és a szerb állaim kezdeményezése nélkül, sereget toborzott „Muraköz felszabadítására". Az igaz, hogy ezt egy magántársaság tette, de a horvát hatóságok tűrték a toborzást és zsebre tett kezekkel nézték az összeszedett hadseregnek és a hozzájuk csatlakozott varasdi forradalmi tömegnek december 24-én Muraközbe való bevonulását. Magyarország ebiben az időben minden — még a horvát ,,zöld káder" nevű szökött katonákból álló rablóbanda betörése ellen a Drávánál őrt álló — katonaságát is visszavonta azon reményben, hogy a horvát hatóságok betartják a Zala megye kiküldöttjeivel az 1918 október folyamán történt abbeli megállapodást, hogy sem mi nem fogunk Horvátországba fegyveres erővel behatolni, sem pedig ők Magyarország területére, hanem csakis kölcsönösen fogunk őröket állítani a Dráva két partjára a szökött katonák megfékezése végett. Egy szál magyar katona sem volt ekkor Muraközben a Stridóváron felejtett néhány, rendfenntartó katonán kívül. Könnyen ment tehát Muraköz elfoglalása és ezáltal egyúttal átlépték a szerb hadsereggel egyesült horvát ezredek a fegyverszüneti szerződésben megállapított demarkációs vonalat, a Drávát és megszegték azt a fentebb ismertetett kölcsönös megállapodást, mely a magyar kiküldöttek részvételével Varasdon vétetett jegyzőkönyvbe. A szerb és horvát hadak, amelyek a Muraközbe bevonultak, ke ziikbe vették a közigazgatást, az összes hivatalokat, bíróságokat, iskolákat felszereléseikkel együtt eltulajdonították, a hivatalnokokat, bírákat, tanítókat elbocsátották és kiutasították és azok helyére saját embereiket helyezték be. A Muraközből Magyarország meg nem szállott részeibe vezető összes útvonalakat elzárták, a Mura mentén őrséget állítottak, a hidakat, kompokat megszállották s Magyarország Murán inneni területével a gyalog-, kocsi- és vasúti közlekedést, posta va«v távíró útján a Magyarországgal való érintkezés minden lehetőségét megszüntették és fegyveres kézzel megakadályozták. Ezzel a nép gazdasági helyzetét romlásba döntötték, az erőszakoskodás ellen felszólaló népet pedig bezárták és megbotozták. Szóval a béketárgyalás végeredménye előtt ott olyan intézkedéseket tettek, amelyek még a hadijog szempontjából sem voltak indokoltak és megengedhetek. Magyarország akkori és későbbi kormányai mit sem telhettek ennek az önkényesen megszállott területnek a megvédése érdekében, mert a fegyverszünet pontozatai megkötötték a kezét. 62