Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
A zalai kereskedelem tíz esztendeje. írta: Schischa Dávid tanár
A zaCai keceskedeíem tíz esztendeje Zalaegerszeg, mely a háború elölt jelentéktelenebb vidéki város volt, aminek oka abban keresendő, hogy az akkori városi képviselőtestület rövidlátósága és vaskalapossága miatt a Délivasút elkerülte a várost, a háború után, az ország megcsonkítása folytán, CsonkaMagyarország délnyugati kereskedelmében jelentékenyebb helyet vívott ki magának. Bár, sajnos, nagyobb ipartelepei egyáltalában nincsenek, sőt a fentemlített okok miatt még a szomszédságában sem találhatók ilyenek, de az a körülmény, hogy nagy vicinális-vasúti csomópont, a vasúti forgalomnak állandó javulása, továbbá virágzó mezőgazdasága, a lakosság nagy munkakedve, tőkeerős takarékpénztárai magyarázzák a kereskedelemnek a háború utáni években beállott fellendülését. A kereskedelmi élet már a háborús években is megélénkült. Az erős forgalom a közelben létesített fogolytábor felépítésére, annak berendezésére s mindennapi szükségleteinek ellátására vezethető vissza. A háború vége felé az üzleti élet már nehézkesebbé vált. Nagy volt az áruhiány, az áruk beszerzése nagy utánjárásba került s sok nehézségbe ütközött, mert a pénz értékének változása miatt csak készpénzért, utánvéttel, egves árukat pedig csak személyesen lehetett beszerezni. A főbb közszükségleti cikkeket, a fontosabb élelmiszereket csak jegyrendszerrel lehetett forgalomba hozni, ami szintén nem szolgált a kereskedelmi élet élénkítésére, mert e kényszerforgalommal a kiskereskedők túlnyomó részben a különféle központok végrehajtó szerveivé váltak. A gyárosok és nagykereskedők eladták akkor még elég értékes pénznemben készletüket, amelyre a jegvrendszer nem volt kötelező s midőn a készletek a kiskereskedők kezébe kerültek, a kormány elrendelte azok rekvirálását. Ekkor kezdődtek a kereskedőkre nézve a nehezebb idők. Kiütött a forradalom. Zala vármegye városai szerencsés helyzetben voltak, mert egyrészt a városok vezetőségének ébersége s a nemzetőrség, másrészt a kereskedők hazafias áldozatkészsége megakadályozták, hogy nagyobb zavargások történjenek. A kereskedők, megértvén az idők követelő szavát, a forgalomban lévő közszükségleti cikkek árait a legnagyobb mértékben leszállították, a meglévő árukészleteket összegyűjtötték s ezeket a Nemzeti Tanács rendelkezései alapján árusították. Majd jött a kommunizmus. A társadalmi rend felbomlott, a kereskedelem megdermedt. A bevásárlást és értékesítést szocializálták s a különféle szakszervezetek csoportjai látták el a közönség szükségleteit. Még szerencsének mondható, hogy Zalában a legtöbb üzletben az alkalmazottak, akik a kommün alatt mint bizalmiférfiak működ98
