Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

Muraköz Magyarország elválaszthatatlan része Most, midőn a békeszerződés 29. cikke alapján kérelmünkkel a határkijelölő bizottság elé járulunk, a következőkben összegezzük és adjuk elő indokainkat annak kimutatására, hogy: 1. Som Szerbiának, sem pedig Horvátországnak sem történeti, sem egyéb joga nincs Muraközhöz, mert ez a terület Magyarország megalapítása óta Magyarországhoz tartozik. 2. Muraköz mintegy százezret számláló lakosságának közel egy negyed része magyar és háromnegyed része szláv, de nem horvát, sem nem szerb, sőt e népek egyikéből sem származik, csak rokon vele. Nyelve annyira külömbözik a horváttól és szerbtől, hogy ezek beszédjét sem érti meg, míg a népnek majdnem a fele magyarul is ért és beszél. 3. Muraköz népe feltétlenül Magyarországhoz vonzódik s a legválságosabb időkben is kitartott a magyar anyaország és a magvar nemzet mellett, mely minden időben megosztotta vele szabadságát, szabadon engedte használni nyelvét, sőt annak művelését elősegítette. Ez a szeparált nyelvű és helyzetű nép tovább is a magyar haza kebelében akar maradni, melyben boldognak érzi magát, mert benne boldogulásának föltételeit megtalálja. 4. Muraköz népe közgazdaságilag Magyarországra van utalva s egész gazdasági helyzete Magyarországhoz köti. 5. A muraközi nép a magyar testvérnemzetnek reá is kiható, a szomszéd délszláv népekhez képest magasabb kulturális és közgazdasági előhaladottsága folytán magasabb nívón áll, mint a szomszéd Drávántúli horvát, vagy stájer szlovén nép, mely nemzetekbe való beolvadása esetén reá nézve kulturális és gazdasági tekintetben is pangás, sőt visszaesés következnék be. Történetjogi adatok A Muraköznek Magyarországhoz való kapcsolata évezredes. Muraköznek történetjogilag Magyarországhoz való tartozását megdönthetetlen s az ezer év óta való összetartozás minden évtizedéből kimutatható bizonyítékok; régi hiteles oklevelek igazolják. A muraközi nép a honalapítástól kezdve ugyanazon törvények alá tartozott, imint a magyar, közigazgatása, igazságszolgáltatása, adózási és katonáskodási rendszere ugyanaz volt, mint a magyaré. Horvátország eleinte csak azon a címen formált jogot a Mura közre, hogy szerinte az ott lakó, mintegy százezer lelket számláló nép horvát származású s hogy a horvát nyelvet beszéli. De mivel ezt a jogcímet sosem találta elég erősnek ahhoz, hogy adandó alkalommal Muraközt kiszakítsa Magyarország testéből s mivel egyéb jogcímet sem tudott találni, a történeti jog alapján kezdte bolygatni az ügyet, de mivel semmi néven nevezendő döntő érvényességű okiratot nem tudott találni, amellyel törekvését és igényét támogathatta volna; a Muraközre vonatkozó oklevelek nyomán téves következtetésekkel és önkényes magyarázatokkal bizonyítgatták Muraközre vonatkozó történeti jogukat. Azokat az okleveleket, melyek a magyaroknak Muraközre vonatkozó történeti jogait támogatják, elhallgatják, vagy az ő érdekük 63