Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Muraköz és a határkiigazító bizottság

szerint magyarázzák. Nevezetesen az idevonatkozó újabb keletű történeti és tankönyveik tele vannak annak bizonyításával, hogy Szent László magyar király nem foglalta el Horvátországot, hanem Kálmán király kérte fel a horvátokat, hogy csatlakozzanak a magyarokhoz, amit ők megtettek és bizonyos kikötésekkel királyukul fogadták a magyai királyt, miért is csak perszonál- és nem reálunió létesült Horvát- és Magyarország közt. Pedig hát a horvát történészek is tudják, hogy III. Kresimir Péter horvát király nővérét Gyécse magyar királyi herceg (a későbbi I. Géza király) vette feleségül. Tőlük származtak Kálmán és Álmos hercegek. Mikor az utolsó horvát nemzeti király, II. István, ki III. Kresimir Péter unokaöccse volt, 1090-ben meghalt, a horvát királyi trón női ágon a magyar királyi családra szállott. Szent László ezen a jogon nyomult be seregével 1091-ben a Gvozd hegységen túl fekvő Horvátországba, mely a mostani Modrus, Lika Krbava megyéket és Dalmácia északnyugati részét foglalta magában. Szent László halála után (1095) 1. Géza király és felesége, a horvát királyi hercegnő elsőszülött fia, Kálmán következett a magyar trónon s ő, hogy Horvátországhoz való jogát kijelentse és biztosítsa, felvette a horvát király címet és Horvátországot mint anyai örökséget a magyar királysághoz csatolta. Csakhogy jegyezzük meg, nem a mai Horvátországot csatolta Magyarországhoz, hanem azt a részt, amely a Gvozd hegységen túl feküdt. Hiszen a mai Horvátországnak azt a részét, amely ma Zágráb, Pozsega és Be lovár-Kőrös megyékhez tartozik, Kálmán király idejében s később 1746-ig is Szlavóniának nevezték s ugyanakkor tolódott át Verőce, Pozsega, Valkó és Szeréim magyar megyékre a Szlavónia, Zágráb, Varasd, Zagória és Kőrös megyékre a Horvátország elnevezés. A Gvozd hegységen innen fekvő, ma Horvátországnak nevezett Szlavóniát tehát Kálmán királynak nem kellett Magyarországhoz csatolnia, mert az már amúgy is hozzátartozott azon a címen és jogon, hogy Szent László király ezt a szlavónok (a nem horvátok) lakta vidéket, a regi Szlavóniát a németektől foglalta el 1082—1083-ik év telén és felosztotta Zágráb, Varasd. Zagória és Kőrös megyékre. Érzelmi kapcsok A Muraköz fekvésénél és természetes határainál fogva különálló földterület és teljesen önálló földrajzi egységet képez. Maga az ott lakó nép is úgy vélekedik szülőföldjéről, Muraközről, mintha az valami külön kis ország volna. Ennek a területnek a népe, mely ámbár szláv ere detű s noha körül van véve rokon szláv népekkel, a velük való sok százados mindennapi érintkezés ellenére, megtartotta nyelvét, szokásait, ruházatát s főleg minden időben megtartotta magyar hazafias érzését anyahazájához, Magyarországhoz és a magyar nemzethez való ragaszkodását. Ezer év óta minden hazafiúi bajt a magyarral együtt szenvedett és annak minden örömét vele együtt élvezte, ami által a magyarral érzelmileg is összeforrt. Hogy mindezek ellenére sajátos muraközi nyelvét megtartotta, annak az a magyarázata, hogy a magyar sohasem nyúlt magyarosítóan a nép anyanyelvéhez, amint ezt ellenségeink alaptalanul 64