Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

Bödv Zoltán főjegyzőt Zala vármegye alispánjává, akit küldöttség hívott meg a törvényhatóság színe elé, melynek tagjai Bosnyák Géza, Eitner Zsigmond és dr. Kroller Miksa bizottsági tagok voltak. Dr. Bődy Zoltán leteszi a közgyűlés színe előtt a hivatali esküt és megtartja székfoglalóját, melyet így fejez be: — Békesség legyen a földön a jóakaratú embereknek. A béke, a szeretet és a megértés nevében átveszem a közigazgatás vezetését és a vármegyei, városi és községi tisztviselői kart a közgyűlés szíves jóindulatába ajánlom. 1922 szeptember hó 11-én tölti be a törvényhatóság az üresedésben levő főjegyzői állást. A leadott 268 szavazat közül dr. Brand Sándorra 147, Hann Jánosra pedig 121 szavazat esett és így vármegyei főjegyzővé 26 szótöbbséggel dr. Brand Sándor választatott meg. EzHatárjárás Zalaegerszegen után megválasztották II. főjegyzővé dr. Szalay Gyula aljegyzőt, aljegyzővé pedig dr. Perhács Dezső tb. szolgabírót. •f: A pénzünk nap-nap után romlott, a kereseti viszonyok ezzel szemben nem javullak és megindult a drágasági hullám, mely súlyos zavarokat okozott. Az állam is rossz pénzügyi helyzetbe került, nagyon természetesen a vármegye is. A közigazgatási hatóságoknak kellett az ellátatlanokról gondoskodni, mert a közszükségleti cikkek legnagyobbrészt szabadforgalomban kaphatók nem voltak, ősszel, télen és kora tavasszal munkaalkalom hiánya miatt az emberek keresete a minimumra csökkent; aminek következtében a lakosság jelentékeny része valósággal Ínségnek nézett elébe. Ebben az esztendőben rossz volt a termés is, úgy hogy az aratómunkások legnagyobb része természetbeni ellátmány helyett készpénzt kapott. Mindenki arra törekedett. hogy lisztszükségletét a hatósági lisztellátás keretében szerezze be. Különösen Tapolcán és Zalaegerszegen, ahol meglehetősen nagv3?