Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Keszthelyi járás

hoz volt főnöke Schumacher Jenő Vácra, ahol üzletvezető lett. Később, főnöke vízbefulása miatt elhagyta Vác városát és visszatért Pécsre, ismét a Geltsch és Graef céghez, ahol a hatalmas pécsi főíizletet önállóan vezette. 1918-ban elhagyta ezt az állását és berendezte Teutsch Gusztáv drogériáját Nagykanizsán. 1920-ban Keszthelyen önállósította magát és megnyitotta a „Fehér kereszt" illatszertárt. E gyönyörű üzletét a változott gazdasági viszonyok folytán kénytelen volt eladni, de mégsem kellett tőle végleg megválnia, mert azt egy budapesti kartársa, Leidl Kálmán vásárolta meg tőle, aki megbízta őt az üzlet teljesen önálló vezetésével. A közeljövőben a Fehér kereszt parfüméria már drogéria lesz és ott megtalálja a vásárló mindazt a bel- és külföldi specialitást, amire szüksége van. LÖR1NCZY FERENC, postai szállító Az udvarhelymegyei Etéd községben született 1861-ben. 1914 óta szerződéses szállítója a keszthelyi postahivatalnak. A forgalom emelkedése folytán, különösen nyáron a fürdőévadban óriási forgalmat bonvolít le. Azelőtt a hévizszentandrási postát is szállította, de ez a forgalom emelkedése folytán önálló postaszállítást kapott. Keszthelyen a nyári hónapokban saját kocsijaival bonyolítja le a forgalmat, melynek pontosságáért erkölcsileg és anyagilag is felelős. Tagja a keszthelyi missziónak. Dr. LOVASSY SÁNDOR, gazdasági főtanácsos, ny. gazd. akad. igazgató Abonyban született 1855-ben. Középiskoláit az ősi debreceni kollégiumban, a gazdasági tanintézetet ugyancsak Debrecenben végezte, míg bölcsészeti doktorátust a budapesti egyetemen szerzett. A keszthelyi gazdasági akadémiára 1889-ben nevezték ki tanárnak, ahol később a főiskola igazgatója lett. 1921-ben nagy munkában eltöltött évtizedek után nyugalomba vonult és azóta kizárólag tudományos kutatásoknak él. Kezdeményezésére épült a Balatoni Muzeum palotája Keszthelyen, Hévízfürdőn meghonosította az indiai piros Lotus virágot. Irodalmi működése rendkívül gazdag, főbb munkái: „Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásai", a Loczy-féle nagy balatoni monográfiájának két kötete, az apróbb szakcikkek százai és jelenleg sajtó alatt van a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában megjelenő munkája, az «Ecsedi láp». Elnöke és ügyvezető igazgatója a Balatoni Múzeum Egyesületnek, választmányi tagja a Természet325