Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zala vármegye 1919—1929
a vármegyéhez, mely szerint az ország romokból való felépítési munkájában egyik fontos tényező a gyors és megbízható forgalom visszaállítása, ami azonban az oláhok által kirabolt Magyarország vasútviszonyai mellett a legközelebbi időben csak úgy biztosítható, ha a repülést beállítjuk az eszmék, hírek, személyek és nagyértékü javak forgalmának szolgálatába. A miniszter által felállított kiépítési terv Nagykanizsát a hálózat egyik fontos állomásául jelöli meg. A vármegye elhatározza erre, hogy a minisztert a legodaadóbban támogatja és biztosítja, hogy kiküldendő megbízottjának a vármegye alispánja mindenben rendelkezésére áll, egyben arra kéri, hogy Nagykanizsa mellett Zalaegerszeg városát is kapcsolja bele a hálózatba. Egyre-másra érkeztek a törvényhatóságok átiratai az ország integritását sértő békeszerződés elleni tiltakozás tárgyában, amihez természetesen Zala vármegye, melynek testéből ugyancsak jelentékeny részt hasítottak le ellenségeink, egyhangúlag hozzájárult. Kisfaludy Sándot szülőháza Sümegen Erre az időre esik az első nemzetgyűlés munkátlanságának ideje, amikor személyes támadásokban és veszekedésekben merült ki a törvényhozás faktorainak minden munkássága. Ebben a kérdésben is első helyen találjuk Zala vármegyét, amely feliratot intéz a nemzetgyűléshez, amelyben intézményes biztosítékokat követel a nemzetgyűlés munkaképességének biztosítása érdekében. Az 1920 december 14-én tartott közgyűlés betöltötte a nyugdíjazás, illetve halálozás folytán megüresedett sümegi, pacsai, balatonfüredi és az alsólendvai főszolgabírói állásokat. Sümegi főszolgabíróvá megválasztották Szilágyi Dezső csáktornyai menekült főszolgabírót, pacsai főszolgabíróvá Kovács Károly nagykanizsai szolgabírót, majd balatonfüredi főszolgabíróvá Bubics Tivadar vármegyei II. tb. főjegyzőt, végül az alsólendvai főszolgabíróvá dr. Viszkelety Árpád alsólendvai helyettes főszolgabírót. Újjáalakították, illetve kiegészítették a közigazgatási bizottságot, melynek tagjai lettek a kilépők helyett: Szentmihályi Dezső, Dervarich Ákos, dr. Barcza László. Bedegi Gábor és Eitner Sándor. Dr. Szekeres József és társai bizottsági tagok indítványozzák, 29
