Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

hogy a vármegye fiaiból alakult, az évezredes magyar hazához mindenkor hű és vitézségben számtalanszor kitűnt zalai gyalogezredet a független Magyarország zászlójával ajándékozza meg a vármegye. Ehhez a közgyűlés egyhangúlag hozzájárult és felhatalmazta az alispánt, hogy a zászló beszerzéséhez szükséges összeget kiutalványozza. A közgyűlés kimondta, hogy az ezeréves Magyarország területi épségéért folyó harc kifelé való dokumentálása céljából a védőligák szövetsége által megkoszorúzott Magyar hiszekeggyel fogja ezentúl minden egyes közgyűlését megnyitni, ugyancsak állandóan alkalmazni fogja ezen nemes célt szolgáló másik jelmondatot is: „Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország"'. A vármegye közgyűlésén Farkas Tibor bizottsági tag indítvánvozza, hogy a törvényhatóság éljen felirati jogával és a kormányzóhoz terjessze a következő feliratot: „Zala vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése fájdalommal látja, hogy a nemzetgyűlés hivatásának megfelelni nem képes és az ország nemzeti, erkölcsi és gazdasági feltámadását előmozdítani nem tudja. Kormányzónkba helyezett bizalmunk figyelmeztet bennünket mindig arra hogy hazafias aggodalmainkat felirati jogunk alapján közöljük és ugyanakkor biztosítsuk Főméltóságodat arról, hogy Zala vármegye megnyugvással veszi majd tudomásul, ha Főméltóságod ennek a szerencsétlen országnak a vezetését — addig is. míg a nemzet által reáruházott jogkörében a nemzet felfogásáról alkotmányos módon megnyilatkozhatik — a napi, személyi és pártpolitikán felülemelkedni tudó, hivatott, szakértő egyénekre bízza." Elhatározza egyben a közgyűlés, hogy ezen határozatát hasonló állásfoglalás végett valamennyi törvényhatóságnak megküldi. Ezt a határozatot a belügyminiszter mint törvénybeütközőt megsemmisítette. Az 1921. évi február 1-én tartott rendkívüli közgyűlésen tárgyalták ezt a páratlanul érdekes ügyet. Megelőzőleg már Farkas Tibor bizottsági tag az alispánhoz intézett beadványában rámutatott arra, hogy ez a belügyminiszteri határozat a vármegve autonómiáját súlyosan sérti. A kizárólag e célból összehívott rendkívüli közgyűlés dr. Brand Sándor tb. főjegyző referátuma alapján a belügyminiszter megsemmisítő határozatát a közigazgatási bírósághoz benyújtandó panasszal támadja meg. Dr. Brand Sándor nagy körültekintéssel, kiváló közjogi tudással, gyönyörűen felépített indokolással terjesztette elő az ügyet a közgyűlésen melynek lényege az, hogy a felirati jog alkotmányosság szempontjából olyannyira fontos, hogy az bizonyos viszonyok között a parlamentarizmus elfajulásának korrektivumául szolgálhat. Továbbá a felirati jogot szabályozó 1886. XXI. t.-c. 2. §-a nem határozza meg a felirati jog tartalmát, de azt nem is határozhatná meg, mert annak bármily korlátozása magát a felirati jogot tenné illuzóriussá. Egy törvényhatóságot a felirati jog szempontjából nem illethet kisebb jog, mint a sajtót, valamely egyesületet, vagy bármilyen magánegyént is. A közigazgatási bizottság 835/921. sz. a. hozott ítélete a panasz80