Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)
Zala vármegye 1919—1929
A közgyűlés az indítványt egyhangú lelkesedéssel elfogadta. Fangler Béla árvaszéki ülnök ismerteti az alsólendvai ellenforradalmat és kéri, hogy a kommunistagyanus összefogott emberekkel legalább olyan szigorral bánjanak el, mint ahogy a kommunisták eljártak a túszokkal. Eitner Zsigmond indítványára kimondja a közgyűlés, hogy a Friedrich-kormány megalakulását megnyugvással veszi tudomásul, de kijelenti, hogy amennyiben bármely okból újabb kormányváltozás történnék, kizárólag oly kormányt hajlandó elismerni és támogatni, amely kifejezetten nemzeti és keresztény alapon áll. Arvay Lajos törvényhatósági bizottsági tag indítványozza, hogy úgy a törvényhatósági bizottság tagjainak, mint a vármegyei tisztviselőknek a tanácskormány alatt követett magatartásuk megvizsgálása tárgyában vizsgálóbizottság küldessék ki. A közgyűlés az indítvány elfogadásával elhatározza, hogy amíg egyrészt mindazoknál, akik rendes állásukkal vagy foglalkozásukkal járó rendes teendőik ellátása érdekéből voltak kénytelenek a kommunisták bizalmi embereivel együttműködni, ezt a kényszerhelyzetet mentő körülménynek kénytelen tekinteni, másrészt azonban akik túlmentek a határon, vagy nem voltak kényszerhelyzetben és támogatásukkal a kommunisták célját elősegítették, vagy pedig oly tevékenységet fejtettek ki, avagy oly magatartást tanúsítottak, amely a polgári társadalom tekintélyét, tisztességét, vagy érdekeit sértette, e cselekményeket menthetőknek nem tartja, s az ilyenekkel szemben érdemük szerinti eljárást követel. E célra külön bizottságot küld ki, melynek tagjai a következők: Elnök: Arvay Lajos, h. elnök: dr. Thassv Gábor. Tagjai: Eitner Sándor, Dervarich Ákos, Háry Dezső, Mesterházy Jenő és dr. Szigethv Elemér bizottsági tagok. A közgyűlés helyeslőleg vette tudomásul, hogy az alispán azon tisztviselők ellen, akik támogatták a kommunista uralmat, a fegyelmi eljárást megindította. Közben elcsapták a Peidl-féle szocialista kormányt és a diadalmas ellenforradalom a miniszterelnöki székbe ültette Friedrich Istvánt, akinek első dolga volt általános, titkos, községenkénti választójogi rendelettel életrehívni az alkotmányozó nemzetgyűlést. Amikor a nemzetgyűlés megalkotta a jogfolytonosság alapján az 1920. évi I. törvénycikket, a Friedrieh-kormányt felváltotta az ántánt követelése folytán a Huszár-kormány, amely előkészítette és végrehajtotta az államfő választást, majd átadta helyét a Simonyi-Semadam-kormánynak. 1920 május 10-én a vármegyei bizottsági közgyűlés elhatározza, hogy nagybányai Horthy Miklós urat, a magyar nemzeti hadsereg fővezérét Magyarország kormányzójává történt megválasztása alkalmából üdvözli és eddigi tevékenységéért, hogy a nemzeti hadsereg megszervezésével konszolidált viszonyokat sikerült teremtenie, neki köszönetét nyilvánítja. A vármegye közgyűlése Simonyi-Semadam Sándort és a kormánya tagjait kinevezésük alkalmából üdvözli és a reájuk váró nagyfontosságú feladatok sikeres megoldásánál teljes odaadással támogatja. A kereskedelemügyi miniszter 1920 április 3-án leiratot intézett 28
