Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

A kommün után Felszabadultak a lelkek a lidércnyomás alól. A középületeken megjelent a nemzeti trikolór és mindenki könnybeborult arccal nézte hosszasan a háromszínű zászlót. Mély sóhajok fakadtak fel a keblekből és a harang hívó szavára ezrek és ezrek vonultak az Isten házába — imádkozni. Zala vármegye a kommün utáni első közgyűlését 1919 szeptember hó 9-én tartotta, melyen a bizottsági tagok majdnem teljes számban veitek részt. Kolbenschlag Béla alispán ült az elnöki székben. A bizottsági tagok arcára kiült az öröm, a lelkesedés és síri csendben hallgatták meg Bosnyák Géza szavait, aki így kezdte beszédét: — Hálát adok a magyarok Istenének, hogy végre eljött az idő, midőn véleményünket, gondolatunkat szabadon nyilváníthatjuk, amelytől megfosztott bennünket a hazaáruló gróf Károlyi Mihály kormányzása és az utána következő rablógyilkos uralom. Majd így folytatta: - Mikor már tönkre volt téve a hadsereg, lerombolták a hivatali tekintélyt és elkezdték a szocialisták a vidéken is a legféktelenebb izgatást, akkor Buza Barna, a kormány tudatlan földmívelési minisztere beledobta a nép közé a földosztást, hogy ezzel ellentélet keltsen a földesúr és a falu népe között. Március 21-ike az a szomorú dátum, mely a magyar nemzet történetének legszégyenteljesebb korszaka. Ekkor vették át a rablógyilkosok a hatalmat, s kormányzatuk ideje alatt tönkretettek minden meglevő intézményt. Céljuk az állam tönkretétele volt, de emellett a népbiztosok ott csaltak, raboltak és loptak, ahol tudtak. Féktelen terrorral megfélemlítettek mindenkit, öltek, ártatlan embereket akasztottak, elnémították a sajtót és azokat, akik elégedetlenkedni mertek, börtönbe vetették. Megszervezték a terrorcsapatokat, melyeknek tagjai a fegyházakból kieresztett apagyilkosok és rablógyilkosok voltak. Ahova ezek kiszálltak, útjukat mindenütt rablás, gyilkosság, akasztás jelezte. Kiraboltak egész községeket, elhajtották állatállományukat és elvették kékpénzüket. Mikor aztán rablógyilkos uralmuknak vége lett, a főgazemberek Károlyival élükön elmenekültek. Károlyi e tényével azonosította magát a rablógyilkosokkal és bizonyítékát adta hazaárulásának. Beszédét Bosnyák Géza így fejezte be: Én hiszek nemzetem feltámadásában, mert őrködik fölöttünk a Magyarok Istene. Bízom nemzetem igazságában, mert mindig győzőit az az ügy, nielv az Istenre támaszkodik. Bízom a nemzeti eszme erejében, inert az igazságot képvisel. Félre a kishitűséggel, most nem a gvávák ideje következett el. Mert a mi hitünk rendíthetetlen, mert a mi igazságunk örök. Előterjeszti egyúttal a következő indítványát: „Zala vármegye törvényhatósága mélységes megvetését fejezi ki a négy hónapon keresztül tartó nemzet- és vallásellenes kommunista uralom, annak vezetői és segítőtársai ellen. Ugyanez alkalommal megbélyegzi gróf Károlyi Mihály és társai azon nemzetellenes tettét, hogy a hatalmat a kommunisták kezébe adták át és így elsősorban ők felelősek a rémuralomért." 27