Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg megyei város

Halálát családján kívül a város polgársága is meggyászolta, mert sírba szállt vele egy pontos, megbízható, lelkiismeretes tisztviselő, kinek emlékét sokáig őrizni fogják a városházán. FARKAS JÁNOS, m. kir. állampénztári igazgató Zalaegerszegen született 1873-ban, ahol középiskoláit végezte és adóhivatali tiszti vizsgát tett, míg Budapesten adószámviteli képesítést szerzett. — Egy évig közjegyzői irodában működött, majd a szükséges vizsgák letétele után a zalaegerszegi adóhivatalhoz nevezték ki. Onnan a soproni pénzügyigazgatósághoz tartozó csepregi adóhivatalhoz került. Hathavi szolgálat után Sümegen adótiszt lett, ahol 16 évig szolgált. Innen került a zalaegerszegi adóhivatalhoz főtiszti minőségben, majd fokozatos előléptetés után a hivatal vezetőjévé nevezték ki. Az államot 36 év óta szolgálja és elnöke a Végzett Kereskedelmi Ifjak Szövetségének. FRIDRICH ISTVÁN, ny. áll. elemi iskolai igazgató Zalaszentmihályon, 1868-ban született és a tanítóképzőt Baján végezte. Pályáját Alsólendván kezdte, honnan 1892-ben került Zalaegerszegre. A községi iskolát 1896-ban államosították, amikor őt is átvette az állam a várostól. Két emberöltőn keresztül nevelt generációkat és 1928-ban nyugállományba került. A megyei törvényhatóság választott tagja, a városi képviselőtestületnek tagja, elnöke a városi villamos bizottságnak, tagja a jogi és pénzügyi, továbbá a kórházi bizottságoknak, pénztárosa a megyei általános tantestületnek és elnöke a városi gazdasági pártnak. Hatalmas közérdekű tevékenységet fejt ki, leginkább a város közügyeivel foglalkozik. Dr. FITOS JENŐ, kir. közjegyző helyettes Zalaegerszegen született 1893 július 3-án, ahol középiskoláit is végezte. Jogot a budapesti Pázmány Péter tudományegyetemen hallgatott és ügyvédi vizsgát 1922-ben tett a budapesti ügyvédvizsgáló bizottság előtt. A világháború kitörése tényleges önkéntességi szolgálata alatt érte, amikor is a 6. huszárezreddel az orosz harctérre vezényelték, ahol 1915 szeptember 3-án súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után, mint hadirokkant a budapesti katonai parancsnokság ügyészségénél 160