Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg megyei város

nyert beosztást és 1919-ben főhadnagyi rangban szerelt le. Tulajdonosa a Signum Laudisnak a kardokkal, a Károly csapatkeresztnek, a sebesülési éremnek és a német lovagrend Marianus keresztjének. Pályáját 1919-ben kezdte a budapesti kir. törvényszéknél, mint joggyakornok, később törvényszéki jegyző. 1922-től 1925-ig közjegyző-jelölt volt Zalaegerszegen és 1925 óta közjegyző-helyettes. 1928 óta tagja a városi képviselőtestületnek és a vármegye törvényhatósági bizottságának. GROSZ GYŐZŐ, építési vállalkozó Az esztergommegyei Kesztölcön született 1872-ben. Középiskoláit Esztergomban és Budapesten végezte. Pályáját 1895-ben kezdte Zalaegerszegen a Gráner Lipót és Fia cégnél. 1907-ben társult Fuchs Samu építészmérnökkel, akivel együtt megalapították jelenlegi cégüket. Tagja a városi képviselőtestületnek, az izr. hitközség elöljáróságának és a Kereskedők Köre választmányának. Évekig tagja volt a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, amelynek ezidőszerint póttagja. Elnöke a zalaegerszegi Maszkil el Daul izraelita egyesületnek, felügvelőbizottsági tagja az iparostanonciskolának, alelnöke az OMKE zalaegerszegi fiókjának és ig. tagja a Közp. Tp.-nak. néhai FÜLÖP BENEDEK, a M. T. I. zalaegerszegi fiókvezetője Zabolán, Háromszék megyében született 1893-ban. Középiskoláit Kézdivásárhelyen végezte, míg a budapesti egyetem közgazdasági fakultásának volt a hallgatója. A világháborúban részt vett és zászlósi rangban orosz hadifogságba jutott, ahonnan csupán az összeomlás után tudott megszabadulni. Pályáját a Magyar Távirali Irodánál kezdte, ahol feltűnt nagy agilitásával és rátermettségével, úgyhogy rövidesen rábízták a zalaegerszegi fiók vezetését. Kiváló újságírói kvalitásai érvényesítésével e fiókot magas nívóra emelte és különösen a hírszolgálat terén gyorsaság és megbízhatóság szempontjából sok és őszinte elismerésben volt része. A hadifogságban szerzett betegsége azonban állandóan damokles kardjaként függött feje felett és ez lett a végzete is. Komolyan arról volt éppen szó, hogy kitűnő szolgálatait a M. T. I. központjában fogják rövidesen igénybe venni, amikor az alattomos kór megtámadta és 1930 április 27-én irgalmatlanul végzett vele. Temetésén részt vett a magyar sajtó és a zalai közélet számos reprezentánsa, őszinte részvét kísérte utolsó útjára. Zala vármegye (ellámadása Trianon után 11 161