Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg megyei város

BECZŐK JÓZSEF, birtokos Zalaegerszegen született 1882 április 12-én, ahol iskoláit is vége/te. Előbb atyja birtokán gazdálkodott, majd 1907-ben saját birtokot szerzett és azóta azon gazdálkodással foglalkozik. 1914 július 28-án történt mozgósításkor bevonult a 48. gyalogezredhez, honnan a 16. gyalogezredhez helyezték át. Résztvett a szerb, orosz, olasz és román frontok harcaiban és egy ízben meg is sebesült. Tulajdonosa a II. oszt. ezüst vitézségi éremnek, a Károly csapatkeresztnek és a sebesülési éremnek. 1918-ban tagja lett a városi mezőgazdasági bizottságnak, rendes tagja és számvizsgálója a Válickavölgyi Árvízmentesítő Társulatnak, póttagja volt a városi képviselőtestületnek és 1929-ben a vármegye törvényhatóságának tagjává választották. BEDŐ KÁLMÁN, gazdálkodó Zalaegerszegen született 1884-ben, ahol elvégezte iskoláit, majd 1908-ban átvette családi birtokának kezelését. A közügyekért máikora ifjúságában lelkesedett és 1910-ben beválasztották a város képviselőtestületébe. A világháborúból is derekasan kivette a részéi, a 48. gyalogezred kötelékében az orosz és olasz frontokon harcolt. Az olasz harctéren súlyosan megbetegedett, melynek következtében rokkanttá nyilvánították. — A mezőgazdasági bizottság elnöke. a hét hegyközség választmányi tagja, a vármegye törvényhatósági bizottságának s mint ilyen, a kis gyűlésnek, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamarának, a városi képviselőtestület kórház-bizottságának. pénzügyi bizottságának tagja és a Gazdakör alelnöke. néhai tordai ereős IîOB BÉL Y GYÖBGY, középiskolai tanár Tordaaranyos megyében, Aranyosrákoson született 1860 szeptem her 2-án. Kisbirtokos székely nemesi családból származik, atyja korán elhalt és fiára küzdelmes évek következtek. Középiskoláit Tordán végezte, ahol már 12 éves korában kisebb gyermekek tanításából tartotta fenn magát. Az egyetemet Kolozsvárott végezte el és ott szerzett tanári oklevelet. Főiskolai hallgató korában kezdett el sportolni. Legelőbb távgyaloglásokon vett részt és már 1884-ben a Kolozsvár— Apahidai 295 kilométeres távgyalogló versenyen megnyerte az első díjat. Ezután áttért a kerékpárra. Bekalandozta kerékpáron az egész Balkánt Konstantinápolyig. Ezen útjáról hangulatos leírásokat küldött az erdélyi és fővárosi lapoknak. Részt vett az erdélyi kerékpáros verse153