Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zalaegerszeg megyei város

is jelent meg a „Mármaros" című újságban, melynek akkor az országos nevű író, Surányi Miklós volt a szerkesztője. BÁHOK GYULA, a Vass József munkásszanatórium gondnoka Kaposszekesőn, 1891 október 6-án született. 1912-ben tett érettségit és a következő évben már katonai szolgálatra vonult be az 52. közös gyalogezredhez, melynek sorában végigküzdötte a világháborút. Vitézségéért az ezüst érdemkereszttel, a bronz és sebesülési éremmel tüntették ki. Leszerelése után a Magyar Köztisztviselők Takarékpénztáránál működött 1921-ig, ahonnan a gyöngyöstarjáni kőszénbányához került, ahol az üzem adminisztrációját vezette. 1922-ben az OTLhez nevezték ki számtisztté, majd számellenőr és számvizsgáló lett és mint ilyen, 1929 június 15-én foglalta el jelenlegi állását. Nehéz gazdasági viszonyok között kezdte meg működését, de okszerű gazdálkodással előkelő nívóra emelte az intézetet. vitéz dr. BARNABÁS ISTVÁN, Zala vm. kir. tanfelügyelője Budapesten született 1885-ben. Középiskoláit és egj^etemi tanulmányait Budapesten végezte és bölcsészeti doktorátust szerzett. Pályáját a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban kezdte, ahol 10 évig szolgált, onnan Pécsre helyezték Baranya vármegye tanfelügyelőségéhez, ahol kilenc évet töltött. Közben a világháború alatt hadbavonult és hadi érdemei elismeréseül vitézzé avatták. 1926-ban nevezték ki tanfelügyelővé és 1927-ben foglalta el Zalaegerszegen Zala vármegye tanfelügyelői székét. A Pécsett megjelenő „Dunántul" című napilapnak volt belmunkatársa és vezércikkírója. Jelentős irodalmi munkásságot fejt ki, 1926ban jelent meg ,,Az avignoni jégtorony" című regénye, mellyel nagy irodalmi sikere volt és jelenleg sajtó alatt van egy újabb történelmi regénye. Hivatalból tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. nagyalásoni BARCZA LÁSZLÓ, illatszertártulajdonos A veszprémmegyei Nagyalásony községben született 1908-ban. Középiskoláit Pápán végezte és Budapesten gyógyszerészi oklevelet szerzett. Legelőbb Szegeden praktizált a Kígyó-gyógyszertárban másfél évig, majd 1929-ben Zalaegerszegen telepedett le és illatszertárt nyitott. Raktáron tartja az összes bel- és külföldi pipere cikkeket, kötszereket, háztartási cikkeket, fényképkellékeket, kozmetikai és egészségügyi cikkeket. Üzlete még alig fél éve áll fenn és fiatalos lelkesedéssel törekszik magának állandó vevőkört teremteni. 152