Békássy Jenő: Zala Vármegye feltámadása Trianon után : Zalai fejek (Hungária Hirlapnyomda Részvénytársaság kiadása 1930)

Zala vármegye 1919—1929

Csáktornya: Filipich Lajos, Ehrenreich Nándor. Keszthely: gróf Batthyány Pál, Malatinszky Ferenc, Oltav Guidó, Reischl Richárd. Letenye: Csempesz Kálmán, Csáthy Géza. Tapolca: Bedegi Gáhor, Czvicker Béla, báró Puttheányi Géza, Dobrovics Miklós. Zalabaksa: Persai Gyula, Dervarich Ákos, Zarka Károly, Kósa Ferenc. Zalaegerszeg: dr. Szigethy Elemér, dr. JakabfTy János, dr. Thassy Gábor, Háry Dezső, dr. Udvardy Jenő, Eitner Sándor, Hordós Ferenc, Tőkéssy Ernő, Tivolt János. Zalaszentgrót: Eitner Zsigmond, Gombás Endre, gróf Batthyány Ernő, dr. Fürst János. Parsa: Vizlendvay Sándor, Szentmihályi Dezső, ifj. Thassy Imre, Táczos Lajos, Kaffka László. Csobánc A lemondás és haláleset folytán üresedésbe jött bizottsági tagválasztásokat december 30—31. napjára tűzték ki. A törvényhatóságok egymás után hoztak határozatokat a háborús központok megszüntetéséről, a rekvirálások beszüntetéséről, a területi integritás megvédéséről, amihez Zala vármegye természetesen hozzájárult és hasonló feliratokkal fordult a kormányhoz. Az alispán szomorú kötelességet teljesített a decemberi közgyűlésen. Bejelentette, hogy a vármegye két járása karácsony szent napján jugoszláv megszállás alá került. December 24-én reggel fél nyolc órakor jelentek meg a Muraközt megszálló jugoszláv csapatok elővédjei Csáktornyán, ahol ellentállásra nem találtak, tehát két óra multán megérkeztek a főcsapatok is Perkó Mihály alezredes parancsnoksága alatt, aki azonnal felszólította Gyömörcy István tb. főszolgabírót, hogy a járás vezetését neki adja át. E felszólításnak a főszolgabíró kényszerűségből eleget tett, de Zala vármegye nevében tiltakozott a megszállás ellen és azt jegyzőkönyvbe vétette. Perkó alezredes ezután felkérte a tisztviselőket, hogy amíg őket jugoszláv személyzet felváltja, 15