Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Irodalom és művészetek Nagykanizsán, írta Barbarits Ijajos

szövegben, oldalas folytatásokban való közlésére. Az újságírásnak ebben a patriarchalis korszakában hírszolgáltatásról beszélni sem lehetett. Az ilyen hírek : (szórói-szóra) »öngyilkosság. Mint halljuk, az egyik szomszéd községben egy gabonakereskedő öngyilkossági szándékkal mellbe lőtte magát.« egyáltalában nem tartoztak a ritkaságok közé. Hol, ki, miért, hogyan, meghalt-e, életben maradt-e, ez már nem érdekelte a szerkesztőt, vagy legalább is nem akart, vagy nem tudott utánajárni. Igv történhetett meg, hogy 1895 augusztusában az Egyetértés egy szenzációs eseményről emlékezett meg, élénk színekkel, festette le, hogy Bucsuszentlászlón a barátok kliptájában egy óriáskígyó lakik és a lakosság halálfélelemben és tehetetlenül kénytelen nézni, hogy a szörny hogyan pusztítja a falu állatállományát. Nagykanizsáról — írja az Egyetértés — 150 főnyi katonaság ment ki a helyszínére 3 ágyúval és ezeknek sikerült a 128 kg. súlyú kígyót elejteniük. A hírt végül is a Zalá-nak kellett megcáfolnia. 1882-ben a Zala politikai lappá változott és 1883-ban Varga Lajos felelős szerkesztésében megkezdte a parlamenti tudósítások közlését is. Hoffmann, akit társadalomés kultur-filozófiai működése felette elfoglalt, társszerkesztőként maradt a lap kötelékében. 1890-ben Csorba Palotai Ákos fővárosi ügyvéd ült a Zala szerkesztői székébe és nagy rutinnal emelte ki a lapot a megrögzött kezdetleges formákból. A következő évben ünnepélyes keretek között saját házába költözött a Zala, Fischl Fülöp laptulajdonos vendégül látta az egész lap- és nyomdai személyzetet. Kánitz Béla rövid »vezérszerkesztői« működése után, 29 éves korában meghalt és helyét átadta Lőke Emil ügyvédnek. Ez évben meghalt a lap alapítója, Fischl Fülöp. Rövidesen Szalay Sándor tanító vette át a szerke; ztést. ldnek neve 20 éven át maradt a Zala homlokán. Révész (Rosenfeld) Lajos volt a jobbkeze és a redakció humora. A 90-es években mindkét kanizsai újságnak kedvelt novellistája volt Donászy Ferenc ifjúsági író. Nagykanizsán végezte a gimnázium első két osztályát (1869— 71) és első könyve, a »Férjek« is Nagykanizsán jelent meg. A 900-as évek népszerű poétája, Kele György, mint a Zalai Közlöny segédszerkesztője kezdte irodalmi pályafutását, majd a boszniai hadjáratban megrokkanva, kotori magányából is gyakran kereste fel verseivel mindkét kanizsai lap hasábjait. 1905 húsvétjára a Zala. amely eddig hetenként kétszer jelent meg, napilappá lett. Ezidőtájt gyakran találkozunk a Zalában Somlyó Zoltán írásaival. (Első verse 1899-ben, a szerkesztői üzenetekben jelent meg elrettentő példaképpen, ekkor ugyanis Somlyó még kanizsai kereskedelmista — 361 — Révész Lajos Szalay Sándor Dr. Löke Emil