Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Irodalom és művészetek Nagykanizsán, írta Barbarits Ijajos

Dr. Hegedűs György volt.) A Zala szerkesztőségéből került Budapestre Farlcas Imre, a Pester Journal későbbi szerkesztője és humoristája. Szalay Sándor irodalmi munkásságának első jelentősebb állomása a Magyar Állam c. lap 1885. évi novellapályázatán nyert 100 aranyfrankos pályadíja. Sághy Jánossal együtt írták a Balaton c. művet, amit a budapesti Uránia mutatott be 1900-ban. Tankönyvei közül egyik-másik ma is használatban van. 1909-ben megalakult a Zala Hírlapkiadó és Nyomda R.-T., amely 45.000 koronáért megvette a Zalát és nyomdáját Fischléktől. A vállalat ügyvezető-igazgatója Fischl Lajos, a lap felelős szerkesztője Nagy Samu, segédszerkesztője Gürtler István lett, Szalay Sándor neve főszerkesztőként maradt a lapon. A részvénytársaság alapítótagjai a vármegye előkelőségei, földbirtokosai voltak, élükön a főispánnal. A Ippvezéri címet Tripammer Gyula viselte {Nagy Samu később Budapestre került, ma a Budapesti Hirlap politikai rovatvezetője. 1927-ben a Belvárosi Színház adta elő nagy sikerrel első darabját, a Zörög a haraszt-ot). A Zala nevelte a fővárosi zsurnalisztikának Sült Antalt, a Pesti Hirlap szerkesztőjét. Gács Demeter segédszerkesztő ma a budapesti Friss TJjság munkatársa, Strém István 1920-ban orosz fogságból hazatérve, csapott fel újságírónak. A Zala szerkesztőségéből került a fővárosba Az Ujság-hoz, mely nek ma is külpolitikusa. Gürtler István kanizsai kesztyüsmester fia, szintén a Zala redakciójában kezdte pályafutását, ma a Belvárosi Színház titkára Budapesten. Közvetlenül a világháború kitörése előtt a Zala szerkesztősége a városházi épületből a Sugár-úti Kiskorona épületbe költözött és a felelős szerkesztői széket Tóth Zoltán szegedi újságíró foglalta el (ma a Sopronvármegye felelős szerkesztője). A háború kitörése a helyi lapoknak hihetetlen konjunktúráját hozta el, mígnem a papírinség s a folytonos drágulás lassan éppen ilyen mértékben visszafejlesztették a vidéki sajtóéletet. j 1919 április 1-től a Zala Zala Népakarat néven jelent meg és Lukovich József, a lap korábbi segédszerkesztője szerkesztette. Testvére, Lukovich Imre ugyanekkor a Munkás nevet felvett Nagykanizsá-1 szerkesztette. A kommün alatt betiltották Gács Árpád, 1919 februárjában indult Tükör című »á la Vágóhíd« heti riportlapját. A kommün után újból Tóth Zoltán vette át a Zala szerkesztését, segédszerkesztője Hirschler Jenő, a megszűnt Zalai Hirlap volt munkatársa lett. Hiába volt azonban minden erőfeszítés, az anyagiak lejtőjén elindult szekeret visszatartani nem lehetett. A Zala által képviselt liberális felfogás ekkori — 362 — 'A Zalai Közlöny nyomdája M. Ötvös Magda