Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - b) a ref. egyház története

Matolcsy István személyében. Az egyházközség jövedelme volt a ref. egyetemes konventtől 500 frt és a 68 főnyi gyülekezet egyházi adója. Az első istentisztelet a megalakulás napján, a polgári iskola egyik termében volt, később özv. Thassy Ábelnétól 400 forintért kibérelték imaterem és paplak céljaira az Arany Jánosutca 5. sz. házat. A következő lelkész, Jávor y Nándor, 80 frt évi segélyt eszközölt ki a várostól. Lelkészsége alatt hamarosan 188-ra gyarapodott hiveinek száma, köztük 17 iskolásgyermek. 1891 tavaszáig, amikor eltávozott Nagykanizsáról, 3668 frt-ot gyűjtött össze a ref. templom- és iskolaépítés céljaira. Utóda másfél évig Sarkady Titusz, majd Seregély Dezső. Utóbbi harcolta ki, hogy Keszthelyt és vidékét is a kanizsai egyházhoz csatolták. A Batthyány-utca 16. sz. a. úrilakot Sommsich Lőrincnétöl 1893-ban vásárolták meg 7000 frt-ért, amikor 3000 frt 32 éves, 7 %-os kölcsönnel is meg kellett terhelni az egyházat. Az átalakítás után az imatermet ez év október 15-én szentelte fel Pap Gábor püspök. A város 500 frt hozzájárulást adott az átalakításhoz. Az 1898 május 8-iki püspöklátogatáson a gyülekezet már fényes külsőségek közt tudta fogadni püspökének, Antal Gábornak egyházlátogatását. 1900 áprilisában dr. Kuthy Zoltánnewyorki lelkészt nevezte ki az esperes Nagykanizsára. Az önálló egyházközség tiltakozott a kinevezés ellen, mire Kuthy visszalépett, a püspök pedig Kovács Kálmán lelkészt küldte Kanizsára, akit egy év múlva Murányi János követett. Murányi sok utánjárással rendeztette a folytonos válságot okozott lelkészfizetés-kérdést, gyarapította az imaterem berendezését, 1200 K értékű orgonát szerzett be, 300 K-ra emeltette a város évi segélyét, sőt a Hauser-féle háznak templom céljaira való megvételéről is folytak már tárgyalások. Murányi választatott gondnokokat a letenyei, keszthelyi, csáktornyai szórványoknak, rendezte az egyházi adófizetés zilált ügyét és templomalapot létesített, ami az első évben 111, a másodikban 149 koronát eredményezett. Murányi utódául Kádár Lajos budapesti hitoktató, felszentelt lelkész és középiskolai tanárjelöltet hívták meg egyhangúan Kanizsára, aki 1904 január 1-én foglalta el ezt az állását. Első gondja volt a nagykiterjedésű missziói kerület pasztorációjának beszervezése, miért is Keszthelyre hetenként, Csáktornyára havonként kiszállt, Keszthelyen évente 5, majd 6, Csáktornyán 4, Lepoglaván 3, Letenyén 2, a megszállás előtt Perlakon 2, azóta helyette Pacsán 4 istentisztelet végzését vállalta. 1907-ben hivatalosan is elismerést nyert a kanizsai missziói egyházközség rég vitatott anyaegyházi jellege és lelkészválasztási joga. A XX. század első évtizede a templomépítés gondjainak jegyében folyt le. Kádár Lajos fáradhatatlan volt az utánjárásban, minden utat-módot megpróbált, a konventtől egyszer 5000 K. majd Ref. imaház és paplak 247 Kádár Lajos, ref. lelkész