Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai egyházak története: - b) a ref. egyház története

1914-ben 19.000 K segélyt is kapott, 1910—11-ben maga indult országos gyűjtő­körútra és 11.000 gyüjtőívet is küldött szét s a gyűjtött összegből a Hunyadi- és Kölcsey-utcák sarkán 10.780 K-ért telket is vásároltak templom és vele kapcsola­tos bérház építésére, — a város is felvett évi 100 K dotációt költségvetésébe a ref. templom-alapra, az évi segélyt pedig 500 K-ra emelte fel, de a pénz lassan gyűlt, a világháború pedig minden tervet keresztülhúzott. 1910-ben az imater­met lelkészlakássá alakították s az épülethez a Batthyány-utcai fronton 4000 K költséggel új imatermet építettek. Az 1912 április 28-iki fényes Kalvineum­ünnepség, melyen dr. Baltazár Dezső püspök is az előadók sorában volt, a Polgári Egylet nagytermében, 1364 K jövedelmet hozott a Kaivineum-fiúárva­ház s ugyanannyit a templom-alap javára. Az egyház a hadikölcsönjegyzések során összesen 783.800 koronát jegyzett s ez a hazafias cselekedet az éveken át keservesen gyűjtögetett templom-alapot is áldozatul követelte. A kommunizmus megpróbáltatásai után 1923-ban az egyház részére 10 hold szántót és 5 hold rétet ítélt meg az OFB, lelkészi ja,vadalmi földek céljaira. Ugyan­ekkor már a herceg Batthyány-uradalom előtt feküdt az egyházközség kérése templomtelek adományozásáért. A kérés 1928-ban inté­ződött el, eredmény nélkül. 1920-ban megalakult a Ref. Nőegyesület, majd 1922­ben a ma szünetelő Egyházi Vegyeskar. Az egyház emlí­tett templom-telkét a rajt lévő épülettel együtt, bérbe­adás útján értékesítette. Lélekemelő napjai voltak a kanizsai ref. egyházközségnek az 1923 október 13. és 14-iki nagyszabású protestáns-napok. 1926 januárjában a keszthelyi fiókegyház anyaegv házzá lépett elő. A keszthelyiek bensőséges ünnepi keretek között vettek búcsút Kádár Lajos lelkipászto­ruktól. Ugyanez év márciusában a kanizsai egyház­községi közgyűlés Bárczay Ferenc földbirtokost főgond­nokává, a betegsége miatt leköszönt Szendrei Károly helyébe pedig dr. Vass Zoltán gazdasági felügyelőt gondnokává választotta. 1926 április 10. és 11-ikét Antal Géza püspök egyházvizsgálati látogatása avatta ünneppé úgyszólván az egész város számára. A templomépítési mozgalom is új lendületre kapott a kanizsai ref. egyháznak ebben a mozgalmas esztendejében. Kádár Lajos lelkész engedélyt kért országos gyűjtésre s a következő év nyarán maga indult el 2 hónapos dunántúli vándor­útra, melyből 5616 pengő, Rákosi Ferenc gyűjtő pedig 1861 pengő eredménnyel tértek vissza. A következő évi gyűjtés újból 5033 P eredménnyel zárult, amiből a lelkész 3148 pengőt gyűjtött, a többit 6 más gyűjtő szedte össze. Az 1926 októberi közgyűlés 126 zalai és somogyi községet állapított meg a kani­zsai egyház szórványául, így tehát az egyházközség a keszthelyi fiók önállósulásá­val is hatalmas vidékre terjed ki. Az egyházközség nagykanizsai gondnokainak és működési idejüknek név- és számsora : Tóth Mihály (1887—89), Karczag Béla (1890—96), Kercsmár Dénes Plébánia-templom belseje — 248 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom