Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
Kiskanizsa az etnografia tükrében, írta N. Szabó Gyula
gádoros. A gádorból nyílik a konyha, az első és hátulsó szoba. A régibb házak magyarosak, de az újabbakat német-flandriai stílusban is építik. A legtöbb háznál az istálló és a pajta külön állanak. A még szép számmal található faépítményű istállók összefüggenek a kulás pajtákkal. A zsuppos épület már kevés. Akad még pár »Jcörülpitaros«, és pár »széleser eszű« ház is. Jártam pár szabadkonyhában, amikben még a régi múltról álmodozik a búbos és padkás kemence. Zöldcsempés kályhát is láttam pár mestergerendás szobában, de csak keveset. Tulipántos és szolgaládát csak két helyen találtam. Általában a régi magyaros népies építészetnek majdnem minden emléke felfedezhető még Kiskanizsán. Jól megállapítható az a fejlődés is, ami a magyaros építkezésnek halálát jelenti. De ez nemcsak Kiskanizsán van így, hanem szerte az országban. Van még pár ház, ahol meghagyták még a huszáristállót és a huszár szobát, ami azonban ma már »kamara« (kamra). Ezek még a régi katonai »bekvártélyozás« emlékei. Illemhely minden ház udvarán van. Tyúkház (hiél) több háznál nincs. A tyúkok az eperfákra szegezett deszkákon alszanak még télen is. Itt említem meg, hogy gyümölcsfát Kiskanizsán nem ültetnek, de egy udvarról sem hiányzik az eperfa. Cserepes nagypajta FOGLALKOZÁS A lakosság túlnyomó része föld- és szőlőműveléssel, kertészettel és állattenyésztéssel foglalkozik. Kertészkedésével hírt szerzett magának. Ujabban sok hagymát termel. S ezért Kiskanizsát Dunántúl Makójának is nevezik. Terményeit Nagykanizsán értékesíti, de távolabbi helyeken is ismerik és szeretik a kiskanizsai kertek termékeit. A kertészkedést a nők űzik, a férfiaké a föld-, a szőlőművelés, az állattenyésztés és a kereskedelem. A kerti termények jórészét és a tej hasznot a menyecskék, lányok fejkosarakban hordják be a kanizsai piacra. Festőien szép, amikor tíz-húsz menyecske siet a piacra tisztán és csinosan. A birtokosok — törpebirtokosok. Igen kevés az olyan gazda, akinek húsz holdnál több földje van. Szőlőt minden gazda szerez vagy szerzett. Régebben a bor egyik főjövedelmi forrása volt Kiskanizsának. Ma sem a bor, sem a gabona nem tartaná el. Ezért erősen kertészkednek, kereskednek és mindjobban foglalkoznak az — 357 — A plébánia gazdasági épülete
