Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

A kanizsai iskolák története, írta Barbarits Lajos

drb kézimunkával 1900/901. iskolaévben rendezték Nagykanizsán. A tantermek közül sok bér helyiségben volt. A kiskanizsai Templomtéri és a Rozgonyi-utcai építkezéseket 1910-ben kezdték meg. Utóbbi mellett vett telken építették fel az eredetileg a sétatérre tervezett tornacsarnokot. A háború kitörése előtt 2700 volt az iskolások száma, de csak 2400 volt a férőhely. Hiába volt azonban dr. Szekeres József iskolaszéki elnök minden utánjárása, a háború megakasztotta az iskolák továbbfejlesztését, sőt hadicélokra foglalták le a meglévő épületeket is, úgyhogy nem egy iskolának korcsmaépületekben, petróleum-lámpa mellett kellett a tanítást folytatnia. A 30 osztályt 13 szükséghelyiségben helyezték el. Az összeomlást követő években a B-listák folytán a tanítók száma 13-mal csökkent. Az iskolaszék, melynek elnöke 1919 óta dr. Hajdú Gyula ügyvéd, az utolsó tíz esztendő alatt igen nagy erőfeszítéseket tett az elemi oktatás érdekében. A tantestületek ezalatt az elemi oktatás reneszánszát teremtették meg Nagykanizsán. Az I. körzeti iskola igazgatását 1920-tól Szabó István volt kiskanizsai igazgató vette át. A körzetbe tartozik a központi épületben elhelyezett 1, a Huszti-téri 3, a régi gimnáziumban 5, a Teleky-úton 4 és a barakk-telepen 2 osztály, összesen az 1928—29. tanévben 715 tanulóval. Az igazgatást 1924-ben Polesinszky Emil vette át, aki 1919-ben Csáktornyáról menekült Nagykanizsára. Hét tanító és nyolc tanítónő működik ennél az iskolakörzetnél. A II. körzeti iskolák igazgatója Poredus Antal maradt az összeomlás után is, 1921-ben történt nyugalombavonulásáig, amikor helyét a Csáktornyáról menekült Brauner Lajos foglalta el. Brauner rövidesen a Nagykanizsai Tanítói járáskör elnöke lett. 1928-ban történt nyugalombavonulásával helyét Filó Ferenc volt kiskanizsai igazgatóval töltötték be. Filó, miután a világháborút a frontokon végigküzdötte, 1922 végén került Kiskanizsára, ahol hatalmasan fellendítette az iskolai és iskolánkívüli művelődési életet és a vidéken egyedülállóvá fejlesztette a kiskanizsai népoktatást. A II. körzetbe tartozik a Rozgonyi-utcai 12, az Arany János-utcai 2, a régi gimnáziumban 1, a Hunyadi- utcai iskolában 3 és a központi iskolában 1 osztály. Ezekbe 1928-ban 853 tanuló iratkozott be, a 4 osztálj ú ismétlő iskolának 40 fiú és 125 leány tanulója van. Ebben a körzetben 7 tanító és 12 tanítónő működik. A III. körzeti (kiskanizsai) iskolák élén 1900-tól 1919-ig Szabó István állott. Utóda volt Béres János, aki a világháborút legnagyobbrészt a frontokon végigharcolva, a háború alatt lerongyolódott kiskanizsai iskolát új életre keltette és megvetette alapját az Brauner Lajos 271 Polesinszky Emil Dr. Hajdú Gyula Kovács Illés Filó Ferenc