Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)

Kanizsa vár története, írta Barbarits Lajos

tanuzás címén kiszakították a nyel­vét, azután a Grabenen felakasztot­ták, a kitépett nyelvét pedig feje fölé a bitóra szegezték. Valamennyiük hulláit három napra közszemlére tették ki. Az összes vád alá vett legénység is ugyanerre a sorsra jutott volna, csakhogy, amikor kihirdették valamennyiük halálos íté­letét, a jelenvolt tömeg olyan zajos és fenyegető jelenetek közt köve­telte számukra a kegyelmet, hogy a hadbíróság maga is jobbnak látta büntetésüket 3 évi várfogságra változtatni. A bécsi haditörvényszék, anno 1601. így tett igazságot Kanizsa várának eleste felett . . . KILENCVEN ESZTENDŐ TÖRÖK URALOM ALATT Nagykanizsa városának és környékének lakóira teljes sútyával rászakadt a pogány uralom rettenetes igájf^. Kucsuk Hasszán, Kanizsa teljhatalmú basája, előbb édes szóval visszacsalogatta az elmenekült lakosságot, akik a sok szép ígé­retre felépítették az elpusztult hajlékokat, újra kezdték a munkát a földeken, műhelyekben s már-már komolyan hitték, amit olyan sokszor mondogattak, hogy »jobb a török úr, mint a magyar vagy a némeU — amikor a megszállók, látva, hogy újra van már mit rabolni, hol itt, hol amott csaptak le a védtelen lakosságra s ha valaki ellenkezni mert a tehenéért, egyebéért, azt ott nyomban lefejezték vagy legalább is megbotozták. Egyszer fel is lázadtak a kanizsaiak egy nagy vásár alkal­mával és fütykösökkel, fokosokkal százegynéhány törököt, köztük a basa fiát is agyonverték, két tisztet és 35 katonát elfogtak. Természetesen ennek a kalandnak is csak a kanizsaiak itták meg a levét, mert annál könyörtelenebb rablás és kínoz­tatá> következett utána. Közben Kucsuk Hasszán basa sietősen és nagyon alaposan újraépíttette az ostromban megrongálódott várat. Még ennél is sietősebben, kelet minden pompá­jával ellátva, építtette fel szentgyörgyvári kéjlakát, hova az elrablott, néha pénzen kicsikart kanizsai és környéki legszebb lányokat, asszonyokat gyűjtötte háremébe. A felháborodott vidéki nép egy napon a kéjlakot meglepte, felégette és az összes magyar nőket onnét kiszabadította. Mikor Kucsuk basa Kanizsáról, szokásos kirándulására, mit sem sejtve Szentgyörgyvárra érkezett és a teljes pusztulás nyomait és legyilkolt háremőreit meglátta, holtan jordult le a lováról. A következő parancsnok, 1) Amrát Hasszán belgrádi basa, már okulva előde sorsán, magával hozta háremét. A magyar nők tehát ettől kezdve, legalább is a basa személyét illetőleg, biztonságosabban lehettek. A fosztogatás azonban az a) Ferhád török hadikrónikás szerint. - 14 ­Paradeiser kivégzése (egykorú rajz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom