Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos
utódjául Diniij Józsefet szerződtették. A zenekar a világháború áldozata'lett. A vármegyei tűzoltóságok együttműködése évenként tartott gyűlésekben nyilvánult meg. Az 1883. évi tűzoltógyűlést pl. Keszthelyen tartották. Ezen a napon történt meg, hogy Kiskanizsán tűz ütött ki és a tűzoltók távol lévén, kicsinyben múlt, hogy egész Kiskanizsa le nem égett. A Zalavármegyei Tűzoltó Szövetség székhelye egy időre Nagykanizsa lett, elnöke volt Zalaegerszeg polgármestere. Ettől kezdve az évi 1 özgyűlésekre az egész vármegye tűzoltósága Nagykanizsára vonult fel. A Tűzoltó Egylet a város egész közönségének támogatását élvezte. A jótékonysági akciók, előadások egész sorát rendezték a tűzoltók és még többször a tűzkár osultak javára. Huszonöt vidéki tűzoltótestület jött el Nagykanizsára 1882 nyarán, augusztus 15-én, amikor az itteni Önkéntes Tűzoltó Testület zászlaját avatta fel. Clement Lipót paüni nagybérlő neje volt a zászlóanya. Oroszváry Géza még ebben az esztendőben lemondott elnöki tisztéről. Helyét Lengyel Lajos városi főjegyző foglalta el. Az 1885-ben lemondott Hencz Antiit pedig Sallér Lajos követte a főparancsnok! tisztségben, míg alparancsnokul ugyanekkor Kardos Sándort választották meg. 1891-ben elhatározta a város, hogy a Szentgyörgyvári-téren, a kórház előtt álló, volt katonai liszt-raktárat átalakítják tűzoltó-laktanyának, melléje 3 pár lóra istállót és őrtornyot építenek, 7000 forint költséggel s ezáltal lehetővé teszik az állandó ügyeleti szolgálatot a Tűzoltó Testület működő tagjai részére. Az építkezést 1892 őszén Sallér Lajos építőmester, a tűzoltóságnak 22 esztendőn át, 1893-ig volt főparancsnoka, meg is kezdte. Ugyanez a városi közgyűlés 1400 forintot szavazott meg a kiskanizsai tűzoltó-szertár felszerelésére. 1892-től fogva a város nem adta bérbe vállalkozóknak az utcák öntözését és tisztántartását, hanem próbaképen az Önkéntes Tűzoltó Testület kezelésére bízta azt. Ezzel a tűzoltóság elérte, hogy 3 pár lovat állítottak be istállójába, amelyek ellátták a köztisztasági szolgálatot, egyben azonban mindig kéznél voltak kivonulások esetére. 1) Igv fejlődött lassan a nagykanizsai tűzbiztonsági berendezkedés, amely azonban még mindig elmaradott volt a többi vidéki városok tűzoltóságától. A korszerűbb, alaposabb kiképzés szükségességét látta be a Testület akkor, amidőn 1891-ben Knortzer György titkárt alparancsnokká választotta és szabad kezet adott neki terveinek keresztülvitelére. A teljhatalmú alparancsnoknak első dolga volt a tisztikar választási rendszerének megreformálása. Eddig barátsági alapon történtek a választások, ezután kvalifikációhoz kötötték azt. Knortzer, 1891. aug. 22. és 1892. szept. 6. városi kgy. jkv. — 192 — Gyári tűzoltók
