Barbarits Lajos: Nagykanizsa. Magyar városok monográfiája IV. (A Magyar Városok Monográfiája Kiadóhivatala. 1929)
A nagykanizsai hivatalok története, írta Barbarits Lajos
köz ben jötté vei létrejött szerződésre hivatkozva, így formulázta meg Kanizsa város bíráskodási jogát i 1) »Kanisa Mező Várossá nak első Bíróság adatván, az aképpen határoztatott meg, hogy minden közönséges Cenzus alatt levő fundusokon lakozóknak egyáltalában, kivévén egyedül a főbenjáró (criminális) bűnöket és eseteket, úgy nemkülömben a házasságbeli és spirituális ügyeket, mindenekben első Bírája a Városi Bíró és Magisztrátus lészen, — mindazonáltal ha valaki ennek végzésével meg nem elégednék, szabad leszen neki azt intra Dominium, a az Executio előtt a Fő Mlgú Uraság Ur Székére, innend pedig fellebb is appellálni Az uradalmi fundusokon lakók felett eszerint a város nem bíráskodhatott. Ebből eredt a hosszú és bonyolult ú. n. »zsidópöra, ami a város ellen, a nagyobbrészt uradalmi fundusokon lakó zsidóság panaszára indult meg a XIX. század 30-as éveiben. Ez a pör hovatovább elmérgesítette a helyzetet egyrészt az uradalom és a város, másrészt a város és a zsidóság között. A nagy pörben igy érvelt az uradalom : 1. az 1811. évi szerződés szerint a városi tanácsot »semmiféle fenyítő hatalom nem illeti« ; 2. az uradalom a városi bíráskodás tekintetében addig fennállott gyakorlatot is visszaélésnek tekinti ; 3. a » Város Tanátsa többnyire a törvényes Dolgokba járatlan mesteremberekből lévén szerkesztve, Bírósága alatt lakozó több nagy Üzlettel biró kereskedők és müveit Uri személyek személyes Bátorságjok, hitelek és böcsületjek, a Tanáts Értetlensége miatt korlátoztatnak, más vidékiek pedig kebelünkbe való költözködéstül elidegenittetnek« ; 4. »a kisebb vétkek büntetése nehéz magyarázatánál fogva igen messze viheti a városi Tanáts hatóságát.« A város nem maradt adós a válasszal. Az uradalom észrevételeire a következő reflexiókat küldötte a vármegyéhez : ad 1. az 1811. évi szerződés expressis verbis csak m főbenjáró spirituális és házassági bűneseteket« vette ki a város bíráskodása alól, egyebekben »mindenekben első Birája a városi Biró és Magisztrátus leszem ; ad 2. a város bírói hatalmának eddigi gyakorlatát az úriszéki ítéletek is elismerték ; ad 3. az úriszék maga hagyta helyben és hajtatta végre számtalan esetben a város által hozott ítéleteket. Az uradalom kifogásainak 3. pontjában foglaltakat csak m Városi Tanáts Bírósága alatt álló s azt mindenekben tisztelni köteles vakmerő Zsidóság« állíthatja. »De különben is, ha mi mintegy (13000) keresztény Lakosok minden meg különböztetés nélkül önkényesen magunkat Tanátsunk meg birállása alá vetni és ereszteni nem félemlünk — és ezen Jogát választott Tanátsunk már századoktül fogva mindekkoráig rajtunk igasságossan gyakorolta és gyakorolja — minő Isteni s világi Törvények és Igazsággal férhetne össze, hogy egyedül és éppen tsak ezen zsidó Tömeg, a kit mi Keblünkben meg telepedni hagytunk és ki magát hozzánk tsuppán mi kényelmességünkből bé fészkelte — vetessen és emeltessen r) Chernel Ignác uradalmi ügyész 1839 szept. 10. beadványa a vármegyéhez. (Városi levéltár.) — 166 —
