Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Csány László

268' katonaságtól. Meghalt 1889-ben. Felesége Forintos Mária volt, aki 1854-ben halt meg. Három gyermekük maradt: Lndovika (férj. Bogyayné), Mária (férj. Rumyné) és Elek, ki meghalt 1847-ben. Eleknek a felesége: palliai Inkey Szidónia volt. Három leányuk maradt: Paulina, Melánia és Karolina. Csány László nőtestvére Zsnzsánna volt, aki férjhez ment Püspöky János kapitányhoz, akit hősként emlegetnek a krónikák. Csány Zsnzsánna és Püspöky János szerelméről egy regényes elbeszélést olvastam. A könyv ezimlapja nem volt meg, tehát nem tudtam meg sem a czimét, sem az Íróját. E regényes korrajzban le van irva Csány Bernát kanizsai kúriája és családi élete. Azt a benyomást tette rám a regényes rajz, hogy Csány Bernáték szinte fejedelmileg éltek, kiskirályok voltak Nagykanizsán ; hogy nagyon vendégszerető és nyilt ház volt a Csánykuria és vidám, szórakozó, mulatozó társaságok ritkán hiányoztak abból. Püspöky János és Csány Zsuzsárma a róluk szóló regényes korrajz szerint nagy küzdelem után házastársak lettek. Eg}^ fiuk volt: Gráczián, aki 1849. máj. 21-én elsőnek tűzte Buda vára falára a nemzeti zászlót.

1) A harmadik gyermek: László. A szilárd jellemet és a törhetetlen akaraterőt apjától örökölte; de erősítette ezt később katonai nevelése is. László alsóbb iskoláit Nagykanizsán végezte, folytatta tanulmányait Győrben és Pozsonyban. Iskolái bevégzése után, az akkori jómódú nemes ifjak szokása szerint katona lett. 1810-ben a Friemont-huszárezredben hadapród (kadét) volt, rövid időre rá tisztté lön. Az európai nagyhatalmak éppen ez időtájban határozták el, hogy az orosz hadjáratban nagyon meggyengült Napoleont üldözőbe veszik s ha lehet, megsemmisítik. Csány ezrede is ment tehát 1812-ben a franczia határ felé. 1813. aug. 16-án Csány belépett a Radetzky-huszárezredbe mint hadnagy. Rá aug. 26 -27-én nagy csata volt Bauton és Kulmnál. Napoleon győzött. A kulmi csata után való csetepatékban Nallendorfnál Csány is harezolt. Lipcsénél a három napig tartó (okt. 16 — 17—18.) „népek csatájá"-ban is részt vett. Itt győztek a nagyhatalmak. !) Püspöky János, mint nyugalmazott őrnagy, meghalt 1842. okt. 2b-én, Baranoson (Zempléni.n.), József testvérénél. A cs. kir. hadsereg közelismerése szerint egyike volt a legvitézebb hősöknek a napoleoni háborúkban. Árosát és mellét 14 seb borította, s majdnem mindenik "halálos;