Novák Mihály: Zalavármegye az 1848-49. évi szabadságharcban (1908)

Csány László

) iCsány László született 1790-ben, Alsócsánban, Zalamegyében. A születési hónapot és napot nem tudjuk, mert Csánban a plébánián az ezidöbeli anyakönyvek tűzvész alkalmával elégtek. Valósággal „magyar világ"-ban született. IC. József kalapos király utolsó évében és pedig abban a földszintes nemesi udvarházban, a mely jelenleg gróf Batthyány Pál tulajdona, s amely épület — a hagyomány szerint — I. Ferencz uralkodása idejében 1792-től 1795-ig a Martinovics-féle összeesküvés zalai tagjainak titkos gyülhelye volt. Valósággal magyar világban született, mondom. Mert 1790-ben tört ki nyiltan is a nemzet II. József alkotmánytalan uralkodása ellen. Olyan magyar világ volt ekkor, hogy ha bárkin német ruha találtatott, lett légyen az főrangú, közép- vagy alsóbbrendű, arról azt uton, sőt nyilvános helyen is letépték és összetaposták. Még a másnyelvii polgárokat is magyar nadrágba bujtatták, magyar ruha viselésére kényszeritették. Ebben a magyar világban született Csány László. Bölcsődala is az ekkor újra felkapott kurucz-nóta volt : „Hej Rákóczi, Bercsényi! Vitéz magyarok vezéri: Hova lettél Bezerédj?" .. . Aztán meg a Rákóczi bucsudala : „Őszi harmat után — Fújdogál a téli szél, — Zöld erdő árnyékát, — Piros csizmám nyomát — Hóval födi el a tél." Csány László apja Csány Bernát volt, dúsgazdag zalai földesúr. Szilárd jellem, tudományosan képzett, patriarkális magyar táblabíró. Többnyire Nagykanizsán lakott, vendégszerető háza gyülhelye volt a város és vidék előkelöbbjeinek. A felesége : Bessenyey Anna. Három gyermekük volt : László, István és Zsuzsánna, akiket nagy gonddal neveltek. István később zalai birtokos, Csánban lakott; ö vezette a gazdaságot Csánban mindig, akkor is, mikor László hazajött a