Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Csáktornya a múltban s jelenben. Margitai Józseftől

233 az lett a vége, hogy Fényesy plébános 1789-ben elhalván, a patrónus (gróf Althán örökösei) a dráva-szent-mihályi templomot s paplakot leromboltatta s a plébánia javadalmait a csáktornyai Ferencz-rendieknek adományozta, a kik mai napig is végzik a lelkieket a csáktornyai fárában. A szent-ilonai paulinus zárda is a mihovlyáni, később Csáktornyái plébániához tartozott. A zárda Csáktornyától fél órányira nagyon kellemes helyen feküdt. E zárdát vagy István erdélyi vajda, vagy István, a király főlovászmestere építtette 1376-ban. A paulinus szerzet a zárdán kívül az alapitótól kapta ajándékba Zászádot, több szántóföldet, rétet és a Várhely nevü hegynek haszonélvezetét, nemkülönben a szomszédos Globedka erdőt és kilencz szőlőhegy dézsmájának haszonélvezetét. Szent-Ilona. Valószínű, hogy az alapitót eme lépésre I. Lajos királynak kegyelete vagy buzgalma indította, a ki a pálosrendnek nagy pártfogója volt. Szent-Ilona eredetileg templom nélkül adományoztatott, mint ezt okmányok világosan bizonyítják. Némelyek úgy okoskodnak, hogy 1370-ban Csáky István Szent-Ilonán apátságot alapitott, de csalatkoznak, mivel nagyon világos, hogy Laczkffy István nem apátságot, hanem egyszerű zárdát építtetett. E zárdának Cyllcy Herman gróf 1420-ban Senkovccz (most Szent-Ilona) falut ajándékozta és a ház nyugati részét is ő építtette, » a mint ezt góth styljéből és a családra vonatkozó különféle feliratokból, a melyek 1756-ban olvashatók voltak, lehetett következtetni. Lamberger Frigyes 1467-ben Xyirvölgyön (régebben Macskovecz) majort építtetett az ilonai pálosoknak s 1478-ban Mátyás