Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Csáktornya a múltban s jelenben. Margitai Józseftől

234 király ez adományt megerősítette. Később több jótevő is tatálkozott, a ki a zárdát adományaival gazdagitotta ; igy p. o. Fadan Kristóf, a ki egy szőlőhegyet adományozott a háznak. Hogy mily nagy igazságtalanságot és üldözést kellett ezen zárdának 194 éven át szenvednie, a mikor az idősb Zrinyi György gróf által Luther tanai behozattak, kitűnik a következőkből : „A zárda lakóit megkorbácsolták, lemészárolták, sokat közülük megöltek ; a zárda tulajdonát képező réteket lelegeltették, sőt a már behordott szénát erővel elvitték. A polgárok és a zárda pinczéjéből a bort elvitték, a mit nem birtak meginni, azt saját felekezetbeli embereik számára lefoglalták, sőt még a lovakat is abból itatták, a fölösleges bort pedig a kutakba öntötték. Az eretnekek a templom és a zárda bútorait elvitték, a páter priort pedig bezárták s később csúfosan megölték. Ugyanezek a Fádántól kapott szőlőhegy tizedét lefoglalták, vasárnaponként heti vásárokat tartottak, a szent-ilonai vásárokat betiltották, sőt elvitték az áldozó kelyhet s az oltári szentséget őrző szekrényt feltörvén, a szent ostyát a padlón elszórták/' Pater Zaicz János, a szerzet akkori generálisa ezeken a bajokon segítendő, az üldöztetést II. Rudolf királynak megírta. Rudolf ennek következtében Yasmegyében gyűlést tartott és egy rendeletet bocsátott ki, mezben a nevezett gróf ellen kikelt, őt erőszakos zsákmányolónak, a zárda jogait bitorlónak mondja, az elrabolt tárgyak visszatérítésére ítéli s a szerzetnek elégtétel-adásra kötelezi. A pálosrendü szerzet eltörlése után a szent-ilonai zárda birtokaival együtt az állam tulajdonába ment át. Később 1802-ben a pálos atyák sz.-ilonai és stridói zárdái és birtokai br. Knezevich család birtokába jutottak, kiktől Szent-Ilonát gróf Festetics-család vette meg. Az 1880-iki földrengés a kolostort annyira megrongálta, hogy azt le kellett bontani, csupán a sanctuarium és az alatta levő sírbolt hagyatott meg, a hová temették állítólag a szigetvári hős fejét. A régi elhagyatott parkot mostani birtokosa gróf Festetics Jenő rendbehozta, séta-utakkal látta el, vadászlakot építtetett, melyből a horvátországi Ivanscsicza-hegyve nyílik gyönyörű kilátás. A csáktornyai fára területén Zala-Ujváron (előbb Pribiszlavecz) volt Zrinyi Péter egykori vára is. A régi vár a hetvenes években modern, úri kastélylyá lett, A kastély szép emelkedett helyen fekszik, gyönyörű parkkal van körülvéve s tulajdonosa : gróf Festetics Jenő lakását képezi. Ebben a kastélyban lakott 1887-ben 3 napig a király, ki a Csáktornya vidékén tartott lovas-hadgyakorlatok alkalmából időzött itt. Csáktornya városának a vár vetette meg alapját és létét. A vár mellett fegyverkovácsok, zsoldosok, nyugalmazott gazdatisztek, iparosok telepedtek le, gazdasági épületek emeltettek, kereskedések