Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Svastics Benő. Ruzsicska Kálmántól
64 A középiskolákat Nagy-Kanizsán látogatván, a jogi tanfolyam elvégzése után, 1851 — 1853-ig Bécsben, Gráczban és Weimarban műtanulmányokat tett, kiváló zongoraművészszé képezve magát. Nyilvános szereplését 1859-ben mint a gazdasági egyesület alakitó bizottságának jegyzője kezdte meg. Ugyanezen egyesületnek 1867-ig volt titkára, 1867-ben alelnöke, 1868-tól egész máig elnöke. A Sennyey-Majláth korszakban 1865-ben tiszteletbeli főjegyzővé neveztetvén ki, mint ilyen a vármegye központi választmányának állandó jegyzője volt. Zalaegerszegi központi főszolgabíró lett 1867-ben; már 1868. évi augusztus hóban valóságos vármegyei főjegyzőnek választatott. Ép ugy a következő tisztujitásokon is egész 1878-ig, midőn a vármegye bizalma az alispáni székbe, 1886. évi november hó 9-én pedig O felsége kegye, az egész vármegye általános és legnagyobb örömére, annak élére, az Omodék s Zrínyiek örökébe emelte. Családot 1866-ban alapított, nőül vévén egyéni és társadalmi erényekben gazdag rokonát, bocsári Svastits Paulát. Frigyüket az ég nyolez gyermekkel áldotta meg. A példás, hű s önfeláldozó szülői érzésekből mennyi részt vett ki apai szive, erről csak az alkothat tiszta fogalmat, ki tudja és ismeri g3 rermekeiért való rajongását. Nincs a megyei kormányzatnak ága, melyben rendkívüli képességeivel, kiváló egyéniségével s lankadatlan buzgalmával megyéjének nagy szolgálatokat nem tett volna. A régi alkotmányos érában lendületet vett, de később hanyatlásnak indult muraközi lótenyésztést, mel}' az ottani lakosoknak jelentékeny kereseti forrását képezi, érdeklődésének egész melegével felkarolta és felvirágoztatta. Általában pedig jó apaállatok beszerzése, a községeknek kamatnélkűli több évi részletfizetésre birtokbaadása, a helyes irányú termesztésnek szigorú felügyelettel való biztosítása által jelentékenyen fejlesztette az egész vármegye lótenyészetét is. Alispánságának egyik nagy érdemét képezi a közlekedési viszonyok javítása, gyökeres átalakítása. A tervszerű uj hálózatok alapján készített utak a megyei közlekedést nagyban és közelismerésre emelték. Az ő buzgalmával létesült a vármegye délnyugati végpontjától egész a határszéli Gsáktornyáig, 138 kilométernyi hosszúságban épült ukk-csáktornyai helyi érdekű vasút. Ukktól Sümegig, illetve Tapolczáig 39, Keszthelytől SzentGyörgyig 10 kilométernyi vasút adatott át a forgalomnak. Az épülőfélben levő zalavölgyi vasút hossza 42 kilometer. Ezen uj közlekedési eszközökkel nemcsak a Göcsej vidék lendült fel anyagilag ; fellendült a központ, de az egész vármegye is ; hiszen a déli vasút régi utvonalával szemben immár több mint kétszáz kilométernyi uj pályája van ! A Mura és Dráva által okozott károknak és egyéb vizbajoknak részleges szabályozása és védműveletek általi elhárítása is kiváló gondját képezte alispánságának. Az 1879-ben fellépett phylloxera alkalmával teljes erejével odatörekedett, hogy a meglepett területek közmegtérités utján kiirtassanak s a baj lehetőleg orvosoltassék. A Horvátországban 1878-ban kiütött marhaveszt éberségével s gyors eljárásával nyomban megakasztotta s az országba hurczoltatását meggátolta. A gazdasági téren általában nemcsak hivatali, de társadalmi befolyásának teljes hatályával javításra s okszerű haladásra törekedett. Sokat köszönhet ügybuzgalmának Zala-Egerszeg város fejlődése is. Ezen időbe esik a pénzügyigazgatóság uj palotájának felépítése, társadalmi téren a Casino újból szervezése.
