Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Svastics Benő. Ruzsicska Kálmántól
65 Zala-Egerszegen az újból odahelyezett honvéd lovasosztály részére, Nagy-Kanizsán az ott állomásozó közös hadseregbeli és honvéd, Keszthelyen egy honvéd lovasosztály részére kaszárnya építtetett. A Csáktornyán 1887-ben tartott nagy hadgyakorlatok alkalmával ő vezette a király elé a vármegyék küldöttségeit, mély hazafiúi érzésben, alattvalói hűségben s eszmékben egyaránt gazdag, mindenkit mélyen megindító szónoklatával. Már alispánsága első éveiben Muraköznek egyházi elcsatolását megindította s ezen nagyfontosságú ügyet a parlament és kormány elé juttatta. A zalavári apátság az ő idejében függetlenittetett a gottwiczi apátságtól s egyesittetett a pannonhalmi főapátsággal. Hervadatlanok az ő érdemei a tanügy terén is. Mint alispán már 1878-ban megjelent a csáktornyai községi elemi iskola vizsgáin s azontúl is egész máig a megyei népoktatásügy fejlődését legbensőbb odaadással kiséri. Résztvett a nyolezvanas évek elején Muraköz népoktatása ügyében kiküldött országos bizottság tárg3'alásaiban. Előterjesztésére ajánlotta fel a vármegye közönsége a perlaki Filanda épületet az államiskola czéljainak. Résztvett a vármegye általános tanítótestülete több gyűlésén, jelen volt a perlaki és légrádi iskolák nagyfontosságú felszentelési ünnepén ; mint főispán pedig évenként megjelenik a vármegye küldöttjeivel a muraközi hegyvidék állami iskoláinak évzáró vizsgáin, lelkesítve, buzdítva a haza határán ; fogagadást tesz a muraközi bérczeken, hogy mig él, ő és vele együtt a tanügy barátai minden évben megjönnek örülni a nemzeti haladásnak. Főispánsága alatt a vármegyében már meglevő nagykanizsai főgymnasium és sümegi alreáliskolán kivül Keszthelyen főgymnasium nyittatott meg. Ugyancsak az ő fáradozása s lelkes részvéte folytán már 1895. évi szeptember hóban megnyilik a vármegye harmadik főgymnasiuma, a megye székhelyén, ZalaEgerszegen. A magyar nyelvben kitűnő tanitók számára a nemesi pénztár választmányától és a megyei törvényhatóságtól évi jutalmakat eszközölt. A tanitók fontos hivatásáról való magasztos felfogásának, az 1894-ki tanitói közgyűlésen adott kifejezést. „A nagy és feláldozó munka — úgymond — melyet Önök a tanitói hivatás lelkiismeretes betöltésével végeznek, a haza erKölcsi s értelmi jövőjének van szentelve ; annak üdvös sikere nélkül nincs nemzeti emelkedés, nincs nemzeti felvirulás"! Már mint alispán nagy erélylyel látott a hivatalos ügyvitel átalakításához. \ hivataloknak a járási székhelyeken tüzetes megvizsgálásával felette előmozdította az ügyvitel szabályosságát. Sok figyelmet szentelt a Balatonmellék kultuszának, a gőzhajózás létesítésében való élénk részvétele s azon hő törekvése által, hogy a phylloxera sújtotta vidéken dohánygyár emeltessék, a Tapolczától Veszprémig terjedő Balaton vidéket pedig a lakosság anyagi boldogulására, államvasút szelje át. Sokat fáradozott a répatermelés emelése s egy ezukorgyár felállítása ügyében. De valóban alig áttekinthető, alig csoportosítható az ő sokféle tevékenysége, odaadó munkássága. Ha még hozzáveszszük ellenállhatatlan szónoki erejét, gyöngéd, lekötelező kedves modorát, természetesnek találhatjuk a közigazgatásban, közszolgálatban, az általános közéletben azt a pezsgő, öntudatos, szerves és sikeres tevékenységet, melynek vezető, buzdító szelleme s iránya benne összpontosult. Mint a hogy elvek és pártok színezete nélkül összpontosul szeretetreméltó egyéniségében mindnyájunk őszinte tisztelete és ragaszkodása. HALIS és H OFFMANN ; Zulumegyei évkönyv. 5
