Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Bacsányi János. Ernyei Istvántól

BACSÁNYI JÁNOS. Irta: Ernyei István dr. Bacsányi János megérdemli, hogy minél többször felidézzük emlékét ; hiszen az övénél nagyobb készültséggel, tisztább honszerelemmel és odaadóbb buzgalommal senki sem karolta fel a magyar nemzeti nyelv és irodalom ügyét. Fordított, tudományos folyóiratot szerkesztett, költeményeket, ismertetéseket irt, régibb irók munkáit adta ki, szóval testestül-lelkestül csüggött a művelődés, haladás ügyén. Hog}^ sokat igérő, tündöiyő tehetsége nem érte el az óhajtott czélt, annak oka heves, türelmetlen természetében és sajátságosan szomorú életviszonyaiban rejlett. Képességénél, kitartásánál, crélyénél fogva az akkori irodalomban vezérszerepre volt hivatva, de erőszakos, ellenmondást nem tűrő fellépése, sokat ellenségévé tett s majdnem mindenkit elidegenített tőle. Lelkében a legerősebb önérzettel jobbágynak és szegénynek születik, s a ki soha senkitől még jóakaratú figyelmeztetést sem vett szívesen, lépten-nyomon kén3

rtelen mások előzékenységét, jószívűségét igénybe venni. Szabadságért eped, hazájának földjét lángolón szereti s távol hónától börtönben sinlődik, majd rendőri fedezet alatt él. Háromszor kezdi újra a felvilágosodott, szabad eszmék terjesztésének szentelt munkásságát s a balsors újra meg újra megbénítja izgatott működésében. Minket közelebbről érint érdekes egyénisége, mert a zalamegyei Tapolczán született 1763. május 9-én. Nem terjeszkedhetem ki e téren egész életének megírására, kezdve tanulóévein, folytatva nevelősködésén, majd szerkesztői munkásságán, kétszeri fogságán, házasságán, végre a franczia háborúban eljátszott boldogságán s linzi remete életén egész 1845. május 11-én bekövetkezett haláláig. Csak a Martinovics-pörben való szerepéről, kufsteini fogságáról s e fogságában szerzett költeményeiről fogok szólni. Épen most száz éve, hogy Bacsányi a kufsteini börtönben megírta gyönyörű elegikus költeményeit. Ez adott okot és alkalmat élete e fájdalmas emlékű szakának ismertetésére. A XVIII. század második felében a franczia talajon megerősödött szabadelvű eszmék hazánkban is gyökeret vernek. II. Józsefet is ezen eszmék vezérlik minden intézkedésében ; de mivel az alkotmány szellemével nem sokat t }rőErnyei István dr. nagykanizsai gymn. tanár.