Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Bacsányi János. Ernyei Istvántól

BACSÁNYI JÁNOS. Irta: Ernyei István dr. Bacsányi János megérdemli, hogy minél többször felidézzük emlékét ; hiszen az övénél nagyobb készült­séggel, tisztább honszerelemmel és odaadóbb buzgalommal senki sem karolta fel a magyar nemzeti nyelv és irodalom ügyét. Fordított, tudo­mányos folyóiratot szerkesztett, köl­teményeket, ismertetéseket irt, régibb irók munkáit adta ki, szóval testes­tül-lelkestül csüggött a művelődés, haladás ügyén. Hog}^ sokat igérő, tündöiyő tehetsége nem érte el az óhajtott czélt, annak oka heves, tü­relmetlen természetében és sajátságo­san szomorú életviszonyaiban rejlett. Képességénél, kitartásánál, crélyénél fogva az akkori irodalomban vezér­szerepre volt hivatva, de erőszakos, ellenmondást nem tűrő fellépése, sokat ellenségévé tett s majdnem minden­kit elidegenített tőle. Lelkében a leg­erősebb önérzettel jobbágynak és sze­génynek születik, s a ki soha senki­től még jóakaratú figyelmeztetést sem vett szívesen, lépten-nyomon kén3 rte­len mások előzékenységét, jószívűsé­gét igénybe venni. Szabadságért eped, hazájának földjét lángolón szereti s távol hónától börtönben sinlődik, majd rendőri fedezet alatt él. Háromszor kezdi újra a felvilágosodott, szabad eszmék terjesztésének szentelt munkásságát s a balsors újra meg újra megbénítja izgatott működésében. Minket közelebbről érint érdekes egyénisége, mert a zalamegyei Tapol­czán született 1763. május 9-én. Nem terjeszkedhetem ki e téren egész életé­nek megírására, kezdve tanulóévein, folytatva nevelősködésén, majd szerkesz­tői munkásságán, kétszeri fogságán, házasságán, végre a franczia háborúban eljátszott boldogságán s linzi remete életén egész 1845. május 11-én bekövet­kezett haláláig. Csak a Martinovics-pörben való szerepéről, kufsteini fogságá­ról s e fogságában szerzett költeményeiről fogok szólni. Épen most száz éve, hogy Bacsányi a kufsteini börtönben megírta gyönyörű elegikus költeményeit. Ez adott okot és alkalmat élete e fájdalmas emlékű szakának ismertetésére. A XVIII. század második felében a franczia talajon megerősödött szabad­elvű eszmék hazánkban is gyökeret vernek. II. Józsefet is ezen eszmék vezér­lik minden intézkedésében ; de mivel az alkotmány szellemével nem sokat t }rő­Ernyei István dr. nagykanizsai gymn. tanár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom