Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)
Bacsányi János. Ernyei Istvántól
39 dött, tervei is hajótörést szenvedtek. Utóda II. Lipót inkább társadalmi uton akarta elérni ez eszmék terjedését s magas állásával nem tartá összeférhetetlennek, hogy az uj irány képviselőivel ismeretséget kössön. Így jutott kegyeibe Martinovics Ignácz is, kit Lipót csakhamar apáttá, majd udvari kémikussá tett. Martinovics a franczia felvilágosodás eszméinek csakhamar megnyeri Hajnóczi József udvari kamarai titkárt, Laczkovics János sorezredbeli kapitányt, Szcnhnarjay Fercnczet és Sigray Jakab grófot. Valamennyien el voltak telve demokrácziai eszmékkel, melyek terjesztésére társulatot alakítottak s a francziák példáját követve, kátét szerkesztettek. Lipót két évi uralkodás után meghal, s Ferencz király, a teljes reakezió képviselője, követi a trónon. Martinovics elveszti állását, mire boszuból titkos társulatot szervez, bár erőszakos mozgalom indítására nem gondolt. Ideálja olyan köztársaság volt, melyben minden kiváltság megszűnjék. Ferencz minisztériuma, elkeseredve a franczia forradalom növekvő sikerei miatt, üldözni kezdte a terjedő szabadelvű eszméket. Martinovics erre 1794. áprilisában elhagyja Bécset s Pestre jön, hol erélyesen lát a titkos társulat terjesztéséhez. Régi négy társát igazgatóvá teszi s rájuk bizza a társulat vezetését. Juniusban visszatér Bécsbe, hol uj hiveket toboroz. Bacsányit is megakarja nyerni s igazgatói állást kinál neki, de eredmény nélkül. De Martinovics titkos izgatása csakhamar napfényre kerül s 1794. julius 24. és 25-én Martinovicscsal még 19 férfiút elfogtak. Julius 25-én Sauran Ferencz gróf elnöklete alatt a vizsgáló bizottság is megalakult. Augusztus 16-ának éjjelén Hajnóczyt, Laczkovicsot és Szentmarjayt is elfogták s Bécsbe vitték vallatás végett. A vizsgálat folyamán sok egyénre kompromittáló adatok sültek ki, de csak Bacsányi és Szolárcsik Sándor ellen adott ki a bizottság elfogási rendeletet. Bacsányi, kit csak nem régiben ért a csapás, hogy a Magyar Muzeum betiltásával kenyerétől fosztották meg, ez időben Forgách Miklós gróf titoknoka volt s urának nyitramegyei birtokán időzött. Itt értesült a Bécsből hazatérő grófnétól, hogy mint a Martinovics-féle összeesküvés részesét keresik. A gróf, ki előtt Bacsányi határozottan ártatlannak vallja magát, azt tanácsolja neki, hogy önként jelentkezzék a nádornál. Sándor Lipót nádor biztatja is, hogy nem lesz semmi kellemetlensége, de ez igéret ellenére mindjárt a következő éjjel elfogják s szeptember 11-én mint foglyot szállítják Bécsbe. Bacsányi elfogását két körülmény magyarázza meg ; az egyik régebbi * irói szereplése, melyben a forradalmi eszmék terjesztőjeként tünt fel, a másik pedig Martinovics terhelő vallomása. Midőn a vizsgáló bizottság, mely az összeesküvés tagjait vallatta, Bacsányit is kérdőre vonja, ő újból ártatlanságát erősiti. Elmondja, hogy Martinovicsot 1794. junius elején ismerte meg Bécsben az utczán. A hírneves ember barátságának örült, de nem igen bizott jellemében s meghívására sem ment el. Végre azonban kénytelen volt meglátogatni, mert lakása előtt ment el s Martinovics kérte a fölmenetelre. Ötször-hatszor látogatta még meg s egyebütt is találkoztak, de Bacsányi, bár politikai ügyekről beszéltek, nagyon óvatosan nyilatkozott mindig, mert Martinovicsot titkos rendőrnek tartotta. Martinovics megismertette a titkos társaság némely czéljával, sőt a felvételi szabályokkal is ; Bacsányi azonban ábrándozónak vagy bolondnak mondta mindjárt akkor az olyant, ki a franczia forradalomhoz hasonló mozgalmat akar Magyarországon kezdeni. De a felvételi szabályokat később mégis elkérte s leirta ; becsületszavát azonban nem adta a részvételre, bár Martinovics mindenkép iparkodott a belépésre birni. Később beismeri, hogy Martinovics részletesebben megismertette terveivel, de ő soha nem gondolt a részvételre, se másnak nem tett róla említést soha. Különben sem akar Magyarországon senki forradalmat, csak az alkotmány reformját.
