Halis István – Hoffmann Mór szerk.: Zalavármegyei Évkönyv a Millenniumra (1896)

Nagy-Kanizsa város története. Haíis Istvántól

37 seggel, a honvéd laktanya (1880-ban) 165856 fît 65 kr. és a közös hadsereg részére kaszárnya (1890-ben) 406755 frt 13 kr. költséggel. Ujabb iskolai építkezésekre kiadatott 95895 frt 26 kr. s a főgymnasiumhoz most épitenek egy teljesen uj szárny-épületet. Az utczák klinkerezése került 177691 frt 57 krba. Tanügyre a városnak évenkint 53897 frt 47 kr. kiadása van. Uj vágóhídnak építése iránt pedig tárgyalások folynak már huzamosabb idő óta. Nagy-Kanizsa rendezett tanácscsal bíró városnak népessége (az 1890. évi népszámlálás szerint) 20619 lélekből áll, kik 2083 házban laknak. Nemzetiségre nézve a lakosság majdnem teljesen magyar, t. i. 19118. Más nemzetiségű csakis 1501 lakik Kanizsán, kiknek számaránya a következő : német 954, tót 35, oláh 8, horvát 315, szerb 9, vend 17 és egyéb nyelvű 163 lakós. Vallásra nézve van Nagy-Kanizsán római katholikus 16561, görög katholikus 13, örmény katholikus 1, görög keleti 14, luteránus 302, kalvinista 155, és izraelita 3573 lélek. A város képviselő-testülete 206 tagból áll.